2007. augusztus. 29. 10:30 automenedzser.hu Utolsó frissítés: 2007. augusztus. 29. 09:22 Autó

Tesztelték a sávtartó rendszereket - ne bízzunk vakon bennük

A német autóklub (ADAC) a BMW, Lexus és Citroën illetve az Albrecht...

Sávtartó-asszisztens a BMW-ben
BMW
A német autóklub (ADAC) a BMW, Lexus és Citroën illetve az Albrecht utólagosan beszerelhető rendszerét tesztelte. A BMW-be beépített rendszer teszteredményei bizonyultak a legjobbnak. Viszont az is egyértelművé vált, hogy van még hova fejlődnie a rendszereknek. De még tökéletlenségük ellenére is képesek csökkenteni az emberi figyelmetlenségből eredő hibákat. Míg a BMW-nél, Lexusnál és az Albrecht rendszernél a sávfigyelés egy kamerán keresztül történik, addig Citroën az infraérzékelős technikát alkalmazza. A videomegfigyelés hátránya: rossz látási viszonyoknál vagy a szembejövő fény vakításakor a kamerák felmondják a szolgálatot. Ilyen esetekben előnyt élveznek a Citroën infraérzékelői. Az érzékelőknél viszont hiányzik a távolság érzékelése, ami azt jelenti, hogy a vonalfelfestéseket csak közvetlen közelről képesek felismerni, ami sok esetben már túl késő lehet. 

Citroen
Részben az autókba szerelt különböző jelzések is megbízhatatlanok. A BMW-nél vibrál a kormány, amit a tesztelők a leghatékonyabbnak itéltek meg. Citroën az egyedüli, mely képes megkülönböztetni a jobbra, illetve balra tartást, ami a vezetőülés jobb, illetve baloldali vibrálásában nyilvánul meg. A tesztelés során viszont ezt érzékelték vezetők a legkevésbé. Az utólagosan beszerelhető Albrecht rendszer pirosan világító LED-fénysorral és hangokkal jelzi a veszély közeledtét. A Lexusban ugyancsak akusztikus és optikai jelzések figyelmeztetik a vezetőt, valamint egy automatikus ellenkormányozás is érzékelhető volt.  Az irányjelző használatakor az összes tesztelt sávasszisztens kikapcsol, mivel ellenkező esetben a sávfelfestések átlépése vészjelzéseket váltana ki.
Hirdetés
hvg360 Nemes Nikolett 2024. november. 29. 12:00

„Ezeket nyilvános kivégzésnek neveztük egymás között” – így kergeti felmondásba a dolgozókat egy toxikus munkahely Magyarországon

Hogyan működik, mi mindent tesz egy bántalmazó felettes, és mit okoz ezzel a beosztottjainak? Miért volna fontos külön kezelni a vezetői és a szakmai kompetenciákat, és miként lehet maga a rendszer is bántalmazó, amelyben a szereplők töltik a mindennapjaikat? Edinger Katalin nyolc évig dolgozott egy kiadónál, ahonnan beszámolója szerint azért távozott – többedmagával együtt –, mert a főnöke súlyosan toxikus légkört teremtett. Erről is beszélgettünk vele.