Betegség, stressz vagy megváltozott életmód?

Ha az inszomnia, azaz álmatlanság másodlagos zavarként, pszichiátriai betegségekkel jár együtt – ilyen például a szorongás, a depresszió –, az elsődleges problémával együtt kell kezelni. Más megközelítést igényel viszont akkor, ha nincs kialakult pszichiátriai betegség, de az illetőt stressz éri (legyen az lelki vagy egzisztenciális), ami olyan szorongást kelt benne nappal, hogy az az éjszakáira is kihat, és akadályozza az elalvást. Megint más eset – magyarázza a szakember –, ha az alvászavart nem stressz, hanem megváltozott életvitel okozza: új alvási körülményt jelenthet egy új párkapcsolat, egy új munkahely és egy költözés is, tehát ha például az addig „bagolyként” késő éjszakáig tevékenykedő embernek pacsirtaként kell hajnalban ébrednie. De a leggyakoribb ok: a túlmunka okozta feszültség, amikor a felpörgetett szervezet nem tud leállni, folytatódik az „agyalás”, és belép a körbe a félelem. A tartós inszomnia már szinte önálló életet él: elkezdünk vele foglalkozni, és akkor már az álmatlanság miatti feszültség önmagában is fenntartja. Azért nem alszunk, mert félünk, hogy úgysem tudunk aludni, és ettől másnap újra fáradtak leszünk, és megint nem tudunk a munkánkban teljesíteni.

A napok, hetek óta tartó álmatlan forgolódás oka lehet egy rossz élmény is, amely pánikszerű félelmet váltott ki az elalvástól. Például egy olyan, hogy amikor az illető elaludt és ellazult, hátracsúszott a nyelve, erre felriadt, hogy nem kap megfelelően levegőt, és elkezdett attól szorongani, hogy álmában megfullad. Főleg gyerekeknél gyakori az elalvástól és a haláltól való félelem összekapcsolódása, mivel alvás közben az ember nem tud magáról, és ehhez könnyen társul a halál gondolata. Ez benne van a tudatalattinkban is – a görög mitológiában például Hüpnosz az alvás és Thanatosz a halál istene ikertestvérek.

A „rossz alvás” genetikai eredetű is lehet

Az álmatlanság okait mindig egyénenként kell vizsgálni – hangsúlyozza Terray-Horváth Attila –, hiszen a fent említett okok mellett az is elképzelhető, hogy az inszomnia alapja genetikai eredetű. Egy ideje vizsgálják a középagynak azt a központját, amelyet orexin rendszernek nevezünk, és amely azért felelős, hogy az idegrendszer két működési szakasza, az alvás és az ébrenlét zökkenőmentesen váltsa egymást. Ha ez – nagyon leegyszerűsítő megfogalmazással – alulműködik, akkor vannak a rohamszerű elalvások (narkolepszia), ha pedig túlaktiválódik, akkor hiperébredékenység áll elő, ez utóbbi esetben lesz valaki úgynevezett „rossz alvó”. Ha a rendszer genetikai „sérülékenységét” élethelyzetbeli tényezők is provokálják, máris előállhat egy krónikus alvászavar. Ezeknek a tényezőknek a feltérképezésével kezdődhet az „oki terápia”. Az alvásvizsgálat során a szomnológus műszerek segítségével elemzi az alvás szerkezetét. Az agyhullámok megfigyelésével feltérképezi az alvás mélységét, minőségét, feljegyzi, hogy hány mikroébredés történik az éjszaka folyamán, és próbálja megkeresni az okokat és felállítani a megfelelő terápiát.

Meg kell tanulni aludni

A legtöbb ember összevissza alszik, ahelyett, hogy kialakítana egy saját alvásrendet. „Nem kell mindig ugyanakkor lefeküdni, de ugyanakkor kell felkelni – hangsúlyozza az orvos. – Hogy mikor fogok lefeküdni, attól függ, hogy előző nap mennyit aludtam, tehát van-e alváshiányom, hogy mennyit dolgoztam, és hogy mennyire vagyok fáradt illetve felpörgött állapotban. Az agyam dönti el, hogy mikor tudok elaludni, de én határozom meg, hogy mikor kelek föl. Ha ez utóbbiban beáll egy rendszer, és figyelem, hogy mikor álmosodok el, akkor az elalvás is ehhez fog igazodni. Tehát mint mindenben, e téren is a rendszerességre kell törekedni.”

Sokan esküsznek a transzcendentális meditáció és az autogén tréning üdvös hatására. Ezekkel két probléma lehet: nem képes mindenki ezek elsajátítására, gyakorlására, és aki képes, annál sem hat azonnal, csak bizonyos idő elteltével. Mindkét módszernek az a lényege, hogy úgy próbálja elérni az ellazulást, hogy a figyelmet a testérzésre, az izmokra irányítja, ezáltal eltereli a gondolatokat. Van, aki képtelen meditálni, viszont mindenki képes az életmódját racionálisan átalakítva időt és megfelelő teret adni az éjszakai pihenésének, és ez – időleges kiegészítő készítmények bevetésével együtt – előbb-utóbb meghozza a jó alvást is.

Amikor krónikussá válik

Ha az alvászavar már krónikussá, és pusztán életmódbeli változásokkal kezelhetetlenné vált, szükség lehet gyógyszerek alkalmazására. De hogy az adott embernek konkrétan mit érdemes szednie, az szakmai kérdés. Az inszomnia típusától függ, hogy milyen típusú altatót érdemes javasolni, mikor és mennyi ideig tanácsos azt szedni, és szükséges-e más gyógyszerrel is kiegészíteni a kezelést. Az orvosnak óriási szerepe van abban is, hogy megerősítse a beteg gyógyszerbe vetett bizalmát, igazán segíteni akkor tud, ha sikerül meggyőznie: a gyógyszer csak egy eleme a komplex terápiának. Legyen szó akár szintetikus készítményekről, akár az általában ezeknél kevesebb mellékhatással bíró, és a hozzászokás kockázata nélkül szedhető, enyhébb, átmeneti alvászavarokra ajánlott növényi gyógyszerekről, életmód-változtatás nélkül egyik sem fogja elérni 100 százalékosan a kívánt hatást.

Hirdetés

2 az 1-ben: nappal nyugtat, este altat

A Sedacur forte az előnyös növényihatóanyag-kombinációnak köszönhetően nappal oldja a feszültséget, este segíti az elalvást és a nyugodt éjszakai pihenést. Napközben és este is lehet alkalmazni. Szedése a mindennapi tevékenységet nem befolyásolja hátrányosan: nem rontja a figyelmet, sem az autóvezetéshez is nélkülözhetetlen képességeket, az éberséget és a reagálóképességet. Nem okoz hozzászokást, sem függőséget.

Vény nélkül kapható gyógyszer.
www.sedacur.hu

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!