A világszervezet szerint erdőtelepítésekre, jobb talaj- és vízgazdálkodásra lenne szükség, hogy javuljanak az életfeltételek a Földön.
Mintegy 300 milliárd euró (124 ezer milliárd forint) kárt okoznak évente a Földet sújtó szárazságok – figyelmeztetett az ENSZ kedden közzétett jelentésében, amelyet a 16. Biodiverzitás Konferencia (COP16) második napján mutattak be a szaúd-arábiai Rijádban.
A jelentésben szereplő legfontosabb javaslat az, hogy 2050-ig olyan sürgős, nagy összegű befektetésekre lenne szükség, amelyek erdőtelepítéssel, jobb talaj- és vízgazdálkodással javítanák az életfeltételeket a Földön. Hozzátették, hogy a szükséges intézkedések a világ összlakosságának a háromnegyedét érintenék, mert egyebek között a mezőgazdaság hatékonyabbá tétele és bevételnövekedése révén lehetne csökkenteni a veszteségeket, és enyhíteni a klímaváltozás következményeit.
Az ENSZ szakértői arra is felhívta a figyelmet, hogy 2024 jó eséllyel bizonyulhat a világtörténelem eddigi legmelegebb évének a Földközi-tengert, Marokkót, Namíbiát, Malawit, valamint Ecuadort és Brazíliát sújtó példátlan szárazsággal, amely az érintett országokban tűzvészt, majd víz- és élelmiszerhiányt vont maga után.
A jelentés egyik szerzője, Kaveh Madani, az ENSZ Egyetem (UNU) kanadai székhelyű Víz-, Környezet- és Egészségügyi Intézetének (UNU-INWEH) igazgatója arra figyelmeztetett, hogy ezek a károk nemcsak az embereket ellátó táplálékláncot, hanem az egyes országok bruttó hazai össztermékének (GDP) a biztosítását is veszélyeztetik; hosszú távon pedig olyan problémákat idézhetnek elő, mint a munkanélküliség növekedése, az éhezés és a migráció fokozódása.
A COP16-ot a világszervezet elsivatagosodás elleni egyezményének (CNULCD) végrehajtásáért felelős ENSZ-megbízott, Andrea Meza szervezte. A jelentés kapcsán ő azt emelte ki, hogy az országok vezetőinek nemcsak tisztában kell lenniük a szárazság okozta veszteségek mértékével, hanem olyan megelőző intézkedéseket is ki kell dolgozniuk és alkalmazniuk, amelyek a természet védelmét alapul véve biztosítják az emberiség további fejlődését.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
A bíróságok fenyegetése nem egyedi: irtaná a kormány a szakterületek autonómiáját
A bíróságok, a felsőoktatás, a műemlékvédelem és a tudományos élet önállóságának megsemmisítéséhez a korbács és kenyér politikáját alkalmazzák. Ebben pedig a többéves kiéheztetés után partnerre is leltek a vezetőkben.