Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Mi a különbség a klímadezinformáció a klímaszkepszis és a klímarelativizáció között? Miért relativizálja előszeretettel a magyar kormány az ügyet, és hogyan hat ezzel a társadalomra? Erről beszélgettünk fenntarthatósági podcastunk legfrissebb epizódjában, amivel elmerészkedünk arra a határra, ahol a politika és a klímaváltozás összeér és a kormány is megkapja a magáét.
Hiába szereti a magyar kormány elhallgatni és relativizálni a klímaváltozás ügyét, a magyar társadalom zöme hisz benne, hogy a folyamat valós és emberi behatásra történik. Még tenni is sokan igyekeznek ellene, bár a többség megelégszik a szelektív hulladékgyűjtéssel és az italos palackok visszaváltásával – derül ki a zCast idei 4. adásából, amelyben a klímadezinformációról beszélget Surányi Ráchellel, a Political Capital projektkoordinátorával és Oross Dániellel, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikai Viselkedés Osztályának tudományos főmunkatársával Fait Federika.
Podcastunkból megtudhatja, mi a különbség a klímaszkepszis és a klímarelativizáció között, miért szkeptikusabbak – pontosabban tartják kisebb jelentőségűnek a klímaváltozást – a jobboldali beállítottságú emberek, és miért nehéz kutatni itthon a klímaszkeptikusok hozzáállását. Szó esik róla, milyen lehetőségeink vannak elkerülni a klímaváltozással kapcsolatban terjedő tévhiteket, és arról hogy a szelektív gyűjtésen felül mit lehetne még tenni az ügyért.
Miután a szakemberek klímadezinformációs kutatásaik során behatóan vizsgálták a kormányzat idevágó kommunikációját, a beszélgetés elér arra a pontra, ahol a politika és a klímaváltozás összeér. Például, hogy vajon miért húzza rá előszeretettel a mi és ők káros logikáját a klímaváltozással szembeni küzdelemre a kormány, amelynek vezető pártja kulcsszerepet játszott a zöld mozgalmisággal erősen összefonódott magyar rendszerváltásban?
Kövesse és hallgassa meg a HVG Podcastok műsorait az alábbi platformok bármelyikén: Spotify, Apple Podcasts, SoundCloud, YouTube
Vagy iratkozzon fel a zCast csatornájára itt: Spotify, Apple Podcasts
- 00:00 Intro
- 01:14 Mit jelent a klímadezinformáció, a klímaszkepszis és a klímarelativizáció?
- 03:59 Milyen a magyarok attitűdje a klímaváltozás felé?
- 08:44 Miért lehet az, hogy bár a magyar emberek nem szkeptikusak a klímaváltozással kapcsolatban, mégsem foglalkoznak vele igazán aktívan?
- 12:29 Miért szkeptikusabbak a jobboldali beállítottságú emberek?
- 15:39 Miért relativizálja a magyar kormány a klímaváltozás témáját?
- 19:10 Milyen hiteles forrásokból tájékozódhat az ember a klímaváltozásról?
- 22:23 Milyen lenne hazánkban a zöldpolitika ideális esetben?
- 24:35 Mit lehetne tenni, hogy az egyének aktívabban szembe tudjanak nézni a klímaváltozással?
- 28:41 Hogyan tudna jól működni a részvételi demokrácia?
- 31:37 Tud-e az állampolgár országos szinten bárhogy hatni a zöld ügyekre a választásokon kívül?
- 34:30 Hogyan kommunikáljunk a klímaszkeptikusokkal?
- 37:47 Házi feladat.
A Political Capital idézett tanulmányát erre találja.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Angela Merkel szerint Angela Merkel mindent jól csinált
Megjelent a kortárs európai politika legmeghatározóbb vezetőjének önéletrajza. Angela Merkel 300 oldalt írt a gyerekkoráról és 400-at a kancellári hivatalban töltött 16 évről. Bocsánatkérés nincs, már-már komikusan leíró próza van. Orbán Viktor először egy focimeccsen tűnik fel. Recenzió.
