Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Hiába hűtjük le klímaberendezéssel otthonainkat, ha közben szinte megfőzzük városunkat egy hőhullám idején. Akár 2 fokkal is növelheti hőmérsékletet a folyamatos klímázás, miközben egyre többen szerelik fel lakásukat velük.
Akár 2 Celsius-fokkal is megemelhetik a városok hőmérsékletét hőhullám idején az épületek hűtésére szolgáló légkondicionálók. Ezt még egy korábbi francia kutatás állapította meg, az Euronews azért vette előt a témát, mert Franciaországban közéleti vita bontakozott ki a légkondicionálók használatáról.
A kérdéses 2020-as kutatás során azt vizsgálták, milyen hatással van egy Párizs méretű város hőmérsékletére, ha 23 Celsius-fokos lakásokban és irodákban hűsölünk, miközben odakint tombol egy hőhullám.
A klímaberendezések okozta hőmérséklet-emelkedés több tényezőtől is függ, így a napszaktól, a hőhullám intenzitásától. A kutatók a 2003-as, 14 ezer halálos áldozattal járó franciaországi hőhullám alapján végeztek modellszámításokat, és arra jutottak, hogy ha az akkori kilenc napos hőhullám ideje alatt a klímaberendezések szisztematikus használata további 2,4 fokkal emelte volna a külső hőmérsékletet.
Az összefüggést más kutatások is megerősítették: egy 2014-es tanulmány szerint egy városnyi klímaberendezés éjszakai működtetése 1-1,5 fokos hőmérséklet-emelkedést okoz.
Mindez abból fakad, hogy a klímák hőszivattyúként működnek: a beltér lehűtésével a kültérbe juttatják a meleget. Az egyre gyakoribb hőhullámok miatt azonban egyre többen szereltetnek légkondit.
A klímaberendezések már most a világ energiafelhasználásának 10 százalékát fogyasztják (és sokszor káros gázokat juttatnak a légkörbe), és az előrejelzések szerint 2050-re megháromszorozódik a használatuk, összesített elektromosenergia-fogyasztásuk pedig meghaladja majd Kína jelenlegi összfogyasztását is.
A klímaberendezéseknek a városi hőszigethatás fokozásában játszott szerepére a Másfélfok tudományos munkatársai is figyelmeztettek korábban. A kutatók szerint nagyobb figyelmet kellene fordítani a városokban a felületek felmelegedésének megelőzésére, például világos burkolatok alkalmazásával, de legfőképp zöld árnyékolással: parkokkal, épületekre felfuttatott futónövényekkel, zöld tetőkkel, párolgással hűtő nyílt vízfelületekkel.
Ha nem akarunk megfőni Budapesten, újra kell gondolnunk hogyan építkezünk
Az ELTE kutatói 20 éve figyelik Budapest és környéke hőmérsékleti anomáliáit, és arra figyelmeztetnek, hogy már májusra 40 Celsius-fokosra fűti fel a nap a belvárosi aszfaltot. Több zöld kell, és más építőanyagok, hogy mérsékeljük a városi hősziget hatást.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Elillant történelem és babonamentes tűzvédelem – megnéztük a felújított Notre Dame-ot
Párizs székesegyháza fényesebben ragyog, mint valaha, de az évszázadok alatt felhalmozódott kosszal együtt mintha a történelmét is lemosták volna róla. Bár a felújítás még nem ért véget, ha a belső tér már nem változik, akkor az évtizedek múlva sebtében idelátogató turista azt se fogja tudni, mi történt az elmúlt öt évben a templom körül.
