A Massachusettsi Műszaki Egyetem tudósai szerint túlságosan optimisták azok az elképzelések, amelyek szerint a légkörből ki lehet szűrni a szén-dioxidot.
A sarkkutatók szerint ha nem történik változás, akár 50 méterrel is megemelkedhet a tengerek vízszintje.
A sarkkörön, a globális felmelegedés epicentrumában zajló tudományos munkát dokumentálja<strong> </strong>Esther Horvath A sarkvidéki éjszaka csillagai című kiállítása a Capa Központban.
2035-ig évente 300 milliárd dollárt költenének a világ országai a klímafinanszírozásra. Szakértők szerint az ideális vállalás az évi 1000 milliárd dollár lett volna.
Gyakran dob ki ételeket és szinte minden nap autóval jár dolgozni? Ha ezekre a kérdésekre igen a válasza, akkor lesújtó eredményekre számíthat a finn életmódteszten, de néhány javaslat elfogadásával könnyedén javíthat a szén-dioxid-kibocsátásán. Magyarország egyelőre nem kért az alkalmazásból, de az európai verzió mindenki számára elérhető.
Amerikai kutatók szerint egyre súlyosabb problémát jelent a dengue-láz, egy év alatt háromszorosára nőtt az Egyesült Államokban a fertőzöttek száma. A világ más részei sem fogják megúszni a tendenciát.
Hiába értek el első napon elvi áttörést az ENSZ klímacsúcsán, nagyon gyengén muzsikálunk kibocsátás-csökkentésben. 2024-ben minden korábbinál több szén-dioxid fog a légkörbe kerülni, és még nem látni, mikor fordul a trend. Pláne, hogy a bakui COP29-en résztvevő küldöttségek közül a negyedik legnépesebb csoportot a fosszilisipar képviselői adják, új rekordot állítva fel.
Az Antarktisz jegébe zárt buborékok alapján sikerült megnézni, milyen lehetett a légkör az 1300–1700-as évek között. Ezek alapján úgy tűnik, hamarabb kezdődött a felmelegedés, mint eddig gondolták a tudósok.
Ausztráliában három évtized alatt építenék meg a Western Green Energy Hub nevű erőművet, ami ha elkészül, majdnem annyi elektromos áramot fog megtermelni egy év alatt, mint amennyi Ausztrália jelenlegi teljes éves áramtermelése.
A magyar válaszadók kilencven százaléka legalább egyszer szenvedett már a szélsőséges időjárás miatt egy friss felmérés szerint.
Egy hidegcsepp okozott katasztrófát Spanyolországban az elmúlt hetekben, ráadásul katalizátorként hatott rá a felmelegedő tenger. Lehet, hogy az Ibériai-félsziget messze van, de a hidegcseppek minket sem kímélnek, a legnagyobb dunai árvizeket nekik köszönhetjük.
A fejlődő országok és az ipari országok környezetvédelmi szervezeteinek szakértői legkevesebb évi 1 billió dollárt szeretnének az éghajlatváltozás hatásának kivédése érdekében mozgósítani, tízszer annyit, mint a jelenlegi 100 milliárd.