Elképzelhető, hogy a finnekkel ellentétben nekünk, magyaroknak nem szerepel a legsúlyosabb problémáink között a karbonlábnyomunk mérete, mégis ez egy olyan globális probléma, amivel egy ponton mindenkinek foglalkoznia kell majd. Ezt a célt tűzték ki a finn parlament által támogatott Sitra alap dolgozói is, akik egy olyan alkalmazást fejlesztettek ki, amiből néhány kattintással megtudhatjuk, mennyire szennyezzük a környezetünket és milyen apró vagy akár kifejezetten életmódváltó, nagyobb lépéseket tehetünk ennek csökkentése érdekében.

Európa-szerte több országban is elterjedt a teszt, aminek az uniós, angol nyelvű változatát ezen a linken lehet kitölteni. Ebben különböző személyes információkra kérdeznek rá, többek között, hogy:

• Milyen típusú házban lakik a kitöltő?
• Használ-e megújuló energiát?
• A hideg téli napokon hány fok van az otthonában?
• Hány kilométert utazik hetente autóval?
• Milyen gyakran eszik marhahúst?
• Milyen gyakran eszik sertést, csirkét, halat vagy tojást?
• Milyen gyakran dob ki ételeket?

Az uniós országoknak immár jogi kötelezettségük, hogy 2030-ra legalább 55%-kal csökkentsék a kibocsátásukat, ehhez a cél a személyenként évi 2500 kg CO2e elérése (az e az egyenértéket jelenti, ami az üvegházhatású gázok közös mértékegységét jelöli).

Elsőre ijesztőnek tűnhet, hogy magyar huszonévesként kitöltve a tesztet 9822 kg CO2e lett az eredmény, ami nagyjából négyszeresen tér el az előbb említett célkitűzéstől, ráadásul az európai átlagnál is több, ami 7900 CO2e. De fontos kiemelni, hogy az európai verzió kevésbé pontos, mint az országokra szabott változat, és az is nagyon megdobta az összeget, közel kétezer CO2-evel, hogy évente 5-15 órányi repülésre kattintottam, ami ebben az esetben egy tág intervallum.

Sitra, Lifestyle Test

A kitöltéssel még nem ér véget a folyamat, ugyanis javaslatokat is kaphatunk az eredmény javítására és készíthetünk egy tervet a vállalásainkkal. Például egy rövidebb zuhany 204 kilóval csökkenti a kibocsátást, míg a led égők használata 16 kilóval. A kevesebb repülés már többet nyomna a lantban, majdnem 1945 kg CO2e-vel csökkentheti az eredményt, de a vegetáriánus étrend is sokat számítana. A hús mellőzésével 1232 kilónyi CO2e-vel lenne zöldebb hely a Föld, de kevésbé drasztikus lépésként lehet csak heti egy vega napot is tartani, ez mínusz 527 kg-ot jelent. 

Az alkalmazást létrehozó Sitra a Finn Parlament ajándéka volt 1967-ben az ország ötvenedik évfordulója alkalmából. A független alap nagyjából évi harminc millió euróból (kb. 12 milliárd forint) gazdálkodik, és a honlapjukon kiemelik, hogy nem a mindenkori kormánynak, egy adott pártnak vagy irányzatnak felelnek, hanem a parlamentnek.

A finn alap nyolc európai ország számára készített saját felületet, saját adatokkal egy európai uniós program támogatásával. Így például a görögök, olaszok, észtek, és a tagjelölt törökök könnyedén kitölthetik a tesztet az anyanyelvükön. Az országokat egyrészt az alapján választották ki, hogy hol mutattak érdeklődést az alkalmazás iránt, másrészt az is szempont volt, hogy földrajzilag és kulturálisan kelet-nyugat és észak-dél viszonylatban is reprezentálva legyenek a területek. Illetve figyelembe vették, hogy a befektetés minél nagyobb országokat fedjen le, sok emberhez eljusson, annak érdekében, hogy dinamikusabban tudják fejleszteni a jövőben.

Magyarország egyelőre köszöni, de nem kért a lehetőségből. 

Magyarországgal még nem született megállapodás az ügyben. Általában helyi partnerekre támaszkodunk, akik bevezetik a tesztet az adott országokban, és gondoskodnak annak marketingjéről, de egyelőre nem tapasztaltunk érdeklődést magyarországi szervezetek részéről

– árulta el a HVG-nek Dushyant Manchandia, a Sitra nemzetközi programokért felelős szakértője. Ugyanakkor Dushyant kiemelte, hogy a teszt európai verzióját minden uniós lakos kitöltheti. Bár ennek kevésbé lesz pontos az eredménye, mivel az európai szintű átlagokat használják a számítások során.

Magyarországon az életmódváltást több tényező is megnehezíti, például, hogy a fogyasztás tekintetében sereghajtók vagyunk. A legfrissebb statisztikák alapján Magyarországot az összes uniós ország megelőzte, még a szomszédos Romániában és Szlovéniában is lényegesen többet költöttek. Az uniós átlagtól 30 százalékkal maradunk el.

Ennek ellenére a magyarok kétharmada hajlandó lenne változtatni az életmódján a klímaváltozás miatt az Európai Beruházási Bank (EIB) éves Klímaváltozás Felmérése szerint. A kutatás alapján a magyarok 95 százaléka úgy véli, fontos, hogy az ország alkalmazkodjon az éghajlatváltozáshoz, és közel felük (46%) maguk is prioritásként kezelik ezt a kérdést. Továbbá 86% egyetért azzal, hogy pénzt kell szánni a probléma kezelésére, méghozzá sürgősen, hogy elkerüljék a jövőbeli tetemesebb költségeket.

A kiemelt kép illusztráció. Forrás: AFP / Chassenet / BISP