A magányosság miatt viszont kevésbé aggódnak egy friss közép-európai kutatás szerint.
A CEPER piackutatással foglalkozó cég felmérést készített a Közép-Európában élő emberek félelmeiről, aggodalmairól. Az eredmények azt mutatják, hogy a legnagyobb gondot a klímaváltozás és a globális felmelegedés okozza Magyarországon. Ezek a kérdések több hazánkkal szomszédos országban, köztük Horvátországban és Szerbiában is az élen jártak.
A megkérdezettek 1-től 5-ig értékelhették egy skálán, hogy egyáltalán nem félnek, vagy nagyon félnek valamitől, a felsorolt témák között megtalálhatók voltak a megélhetési nehézségek, migráció, korrupt politikusok, egy közeli országban lévő háború, halál, terrorizmus, világjárvány, mesterséges intelligencia és a magányosság is.
Utóbbitól tartanak a legkevésbé a magyar emberek az idei Félelem-barométer szerint.
Nem okozott meglepetést az adatok elemzésekor, hogy a geopolitikai feszültségek, különösen az orosz–ukrán konfliktus tovább növelte a szorongást a régióban. A közeli országban zajló háború miatti aggodalom folyamatosan nő: 2020-ban a válaszadók 27%-a jelölte meg ezt az egyik legnagyobb aggodalmaként, 2021-ben 31%-ra nőtt, idén a válaszadók közel fele számolt be jelentős aggodalmáról e fenyegetés miatt – írják a kutatás összefoglalójában.
Különös, hogy Észak-Macedóniában a gazdasági nehézségek vezetik a félelmek rangsorát kiemelkedően magas, 3,86-os félelemindexszel. Hasonló tendencia figyelhető meg Romániában és Lengyelországban, ahol szintén a gazdasági bizonytalanság meghatározó.
Az is kiderült, hogy a nők jobban félnek a háborútól, ebben a kategóriában a nők átlagos indexe 3,39, míg a férfiaké 2,99. A fiatalok leginkább klímaváltozás miatt aggódnak: a 18–29 éves válaszadók átlagos félelemindexe 3,15, ami lényegesen magasabb, mint az idősebb korosztályoknál, akik jobban aggódnak inkább a korrupció miatt.
A CEPER összefoglalója alapján a közvélemény-kutatás a közép-európai régió 12 országában készült: Ausztria, Bulgária, Csehország, Észak-Macedónia, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia vettek részt az adatfelvételben idén ősszel, országonként ezer válaszadóval.