Ellenséges madarakra figyelmeztet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
Április végétől június közepéig tart a varjaknál a fiókareptetés időszaka, ilyenkor előfordulhat, hogy a szülők ellenségesen, támadóan viselkednek – figyelmeztet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). A madarak „ebben az időszakban a fészket elhagyó, de még ügyetlen és gyakran nem teljesen röpképes, talajra kerülő fiókáikat védelmezik” – írják.
Európában alig él olyan madár, amely támadásával közvetlen sérülést okozhat, így a varjútámadás is inkább csak közvetve okozhat balesetet az MME szerint, amely az utóbbit példákkal is szemlélteti: „Ilyen, amikor a megijedő ember például leesik a fáról, vagy lelép az úttestről egy felé közeledő ellenséges madár miatt”.
Az „ellenséges madarak” elleni védekezésre is vannak tippjei a szövetségnek. „Hasonlóan kell eljárni, mint a támadó kutyáknál: nem szabad elfutni, hanem szembe kell fordulni az állattal, és kitárt karokkal érzékeltetni a méretbeli különbséget, valamint érdemes hangosan rá is kiáltani. (...) Rámenősebb madarak esetén védekezésre lehet használni kézben lévő könnyű táskát vagy szatyrot, kabátot.”
Nem a varjú az egyetlen veszélyes szárnyas Magyarországon. Leginkább a kis, szürke tollú fiókáival úszó bütyköshattyúpártól érdemes még tartani, mert ha csónakkal vagy úszás közben óvatlanul megközelíti valaki a családot, a felnőtt madarak a szárnyukkal és a csőrükkel fájdalmas támadást tudnak mérni az emberre”. A hattyúk „a fürdőző gyerekek és a gyengébb fizikumú felnőttek számára komoly kockázatot jelenthetnek”.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Varjú segített át a veszélyes autóúton egy sünt
Varjúmentesíteni szeretné a Főkert és az FKF a kukákat, új fedővel kísérleteznek
"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is
Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.