Kovács Gábor
Szerzőnk Kovács Gábor

A kormány folytatni kívánja a paksi bővítést, de legalábbis tudnak róla, hogy a kis, moduláris reaktorok rohamtempóban fejlesztett technológiája lehetséges opciót kínál. Lantos Csaba energiaügyi miniszter az MCC-n beszélt, mi is végighallgattuk.

Elkötelezettek vagyunk a nukleáris energia mellett – hangsúlyozta Lantos Csaba energiaminiszter a Mathias Corvinus Collegium eseménysorozatán tartott előadásában. A tárcavezető rendkívül határozottan állította, hogy Magyarország a jövőben is alkalmazni fogja a nukleáris energiát, és befektetéseket fog végrehajtani ezen a téren. Az atomenergia ugyanis biztonságos, karbonsemleges, és relatíve olcsó. (Ez tény, a miniszter arra viszont nem tért ki, hogy egy atomerőműnek hatalmas induló beruházási igénye van.)

A kormány – az országgyűlés támogatásával – meg kívánja hosszabbítani a működő paksi atomerőmű élettartamát, Lantos Csaba most azt mondta,

20 éves élettartam-hosszabbítás a cél, ennek valószínűleg nem lesz nukleáris biztonsági akadálya.

(A hosszabbítás lehetne 10 év is.) A paksi blokkok jelen állás szerint a 2030-as években érnének (már meghosszabbított) élettartamuk végére, egy 20 éves hosszabbítás azt jelentené, hogy az 1980-as években termelésbe állt egységek 70 éves korukban mennének nyugdíjba.

A miniszter szavai szerint a kormány a paksi bővítés folytatása mellett is elkötelezett, azt elismerte, hogy itt vannak nehézségek. (Adva, hogy a két új blokk az orosz állami Roszatom kivitezésében épül – Szijjártó Péter külgazdasági miniszter nemrég jelentette be, hogy a szerződéseket újratárgyalják.) Ami az opciókat illeti, Lantos Csaba előadásából annyi derült ki, hogy a kormány legalábbis tisztában van vele: a kis, moduláris reaktorok (SMR-ek) technológiájának fejlesztése folyamatban van, ezek iránt a többi régiós ország erősen érdeklődik.

Ami az áramtermelés közeli és távoli jövőjét illeti, a mátrai széntüzelésű erőmű termelésére szükség van, amíg meg nem épülnek a tervezett nagy, kombinált ciklusú gázerőművek (CCGT-k). Ezek hatékonyak, rugalmasan szabályozhatók, karbonkibocsátásuk pedig 2,5-ször kisebb, mint a szénerőműveké. A CCGT-kre pedig addig lesz szükség, amíg az ország energiaigénye karbonmentes forrásokból el nem látható – ez nem hazai sajátosság, egész Európában átmeneti termelőkként számítanak a gázerőművekre. Lantos szerint

szélerőművekre is szükség van,

hiszen ki kell használni azokat az időszakokat, amikor a nap ugyan nem süt, de fúj a szél. (A Fidesz-kormány a szélerőművek építését egy évtizede ellehetetlenítette.) A kormány ezen túl minden karbonmentes technológiában gondolkozik a geotermikus energiától a biogázon át a biomasszáig. Ahhoz, hogy az EU 2050-re karbonsemleges legyen, jelentős fejlesztésekre van szükség a tárolástechnikában, a megújulós források termelése ugyanis ingadozó, és nem igazodik a fogyasztás változásaihoz. Továbbá jelentős fejlesztésekre van szükség az átviteli hálózatban, erre már mihamarabb.

A tavalyi telet Európának sikerült átvészelni lényegében orosz gáz nélkül, köszönhetően az enyhe időjárásnak és a fogyasztáscsökkentésnek. “Reméljük, az idei tél is enyhe lesz” – tréfálkozott a miniszter. Komolyra fordítva azt mondta, az európai (beleértve a magyarországi) gáztározók töltöttségi szintje magas, ami jó, mindenesetre becslések szerint uniós szinten mintegy 30 milliárd köbméter gáz fog hiányozni idén érdemi orosz import híján, így a fogyasztáscsökkentést fenn kell tartani.

A miniszter elismételte a kormány sokat hangoztatott álláspontját, miszerint Magyarország számára földrajzi elhelyezkedése és a létező infrastruktúrák miatt egyelőre nem opció az orosz energiáról való leválás, különösen, ami a kőolajat illeti. A százhalombattai és a pozsonyi finomító igénye ugyanis más irányból nem elégíthető ki. Ez nem csak Magyarországot érinti, hanem Szlovákiát, Csehországot és Ausztriát is, és uniós szinten is elfogadják e függőség tényét. (Az uniós olajembargó nem vonatkozik a csővezetékes szállításokra.)

A földgázkereskedelemben Magyarország előtt hatalmas lehetőség áll, kialakulóban van egy észak-déli folyosó

a lengyel, balti LNG-terminálok és az adriai terminálok közt, amely itt metszi a kelet-nyugati infrastruktúrát. Magyarország gázvezeték hálózata kiváló, a tározói kapacitások nagyok, nagyobbak, mint az országos gázfogyasztás. De további gázvezetékes kapcsolatok kiépítésére van szükség.

tudatos mindennapok
Hirdetés