Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
20 évnyi szén-dioxid-kibocsátást lehetne megspórolni, ha a legfontosabb élelmiszernövényeket olyan területeken termelnék, ahol a legoptimálisabb a termelékenység és a környezeti hatás egyensúlya. Az európai szántóföldek nagy részét hagyhatnánk visszavadulni.
Húsz évnyi szén-dioxid-kibocsátást lehetne megspórolni, ha a főbb élelmiszereket a jelenleginél alkalmasabb területeken termelnénk – állítják a kutatók, akik térképen ábrázolták, hol kellene a legfontosabb élelmiszernövényeket termelni ahhoz, hogy a lehető legnagyobb hozamot érjük el, a lehető legkisebb a környezeti lábnyommal.
A kutatók szerint 71 százalékkal csökkenne a mezőgazdaság globális szén-dioxid-kibocsátása – ami a jelenlegi szinten 20 évnyi kibocsátásnak felel meg –, többek között azzal, hogy számos jelenleg termelésre használt földterületet visszaadnánk a természetnek, és olyan – megfelelően csapadékos – helyeken termelnénk (nagyüzemi módszerekkel) élelmiszernövényeket, ahol nem lenne szükség öntözésre. A lépés további előnyei lennének még, hogy 87 százalékkal csökkenne a mezőgazdaság biodiverzitásra kifejtett negatív hatása, és nullára lehetne redukálni a vízfelhasználást.
Számításaik szerint erre a legalkalmasabb az észak-amerikai kukoricaövnek is nevezett középnyugati államok, Afrika Szaharától délre eső területei, illetve a Fekete-tengertől északkeletre eső (részben Ukrajna, részben Oroszország területén fekvő) térség lehetne.
Európa és India mezőgazdasági területeinek nagy részét viszont vissza kellene adni a természetnek.
A kutatók összesen 25 olyan élelmiszernövény – egyebek mellett búza, árpa, rozs és szója – esetében vizsgálták meg a jelenlegi termelési körülményeket, amelyeket jelenleg a mezőgazdasági területek háromnegyedén termelnek világszerte. A termelékenység és klíma szempontjából legoptimálisabb termőhelyek hollétét egy bonyolult matematikai képlet segítségével állapították meg – derül ki a Nature tudományos magazinban megjelent tanulmányból.
Ha hagynánk regenerálódni ezeket a területeket, és helyettük az arra alkalmasabb térségekben termesztenénk élelmiszernövényeket, az nagyon gyors környezeti haszonnal járna – idézte a Science Daily a kutatást vezető Robert Beyert, a potsdami Institute for Climate Impact Research munkatársát.
A kutatók elismerik, hogy eredményeik gyakorlati alkalmazásának kevés valószínűsége van, de azt mondják, azzal, hogy feltárták a legkevésbé termelékeny helyeket, megmutatták, hol kellene hagyni visszatérni a természetet.
Alternatívaként azt is megvizsgálták, mi lenne, ha az egyes országok határain belül optimalizálnák hasonlóan a termelést, és úgy találták, így is számottevően, 59 százalékkal csökkenne az ágazat szén-dioxid-kibocsátása, és 77 százalékkal a biodiverzitásra gyakorolt negatív hatás.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Csökkent a termelés, de óriásit nőttek az árak a magyar mezőgazdaságban
Négyötödével is csökkenhet a hazai kukoricatermés a klímaváltozás miatt
Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát
Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.
