Zhvg MTI 2021. november. 16. 20:47

Az agyműködésünknek is rosszat tesz a szennyezett levegő

Ausztrál kutatók elsőként vizsgálták meg, hogy a szállópor mennyisége milyen hatással van a kognitív képességekre. Főleg az 50 éven aluliaknál érezhető a káros hatás.

Negatívan hat az agyműködésre a légszennyezettségnek való rövid ideig tartó kitettség - állapították meg ausztrál kutatók a National Bureau of Economic Research című tudományos folyóiratban kedden bemutatott tanulmányukban. A kutatás elkészítéséhez az agyat tréningező telefonos applikáció, a Luminosity adatait használták a tudósok, így mérték a felnőttek teljesítményét, akik a levegőben lévő változó mértékű szállópornak (PM2.5) voltak kitéve.

"Arra jutottunk, hogy a közepesen magas szintű szállópor hatására csaknem hat pontot veszítettek az elérhető százból" - mondta Andrea La Nauze, a UQ vezető kutatója, aki kiemelte, hogy bár a PM2.5 hosszútávú egészségügyi hatásait széles körben vizsgálják, ez az első alkalom, hogy arra voltak kíváncsiak, milyen azonnali hatása van a kognitív képességekre.

A vizsgált játékok hét kognitív funkciót céloztak meg: a memóriát, a verbális képességeket, a figyelmet, rugalmasságot, a matematikai képességeket, a gyorsaságot és a problémamegoldó képességet.    

Leginkább az 50 év alattiaknál jelentkezett a légszennyezettség hatása.

Valójában ha 30 év alatti vagy és ilyen mértékű légszennyezettségnek vagy kitéve, a kognitív képességeid olyan mértékben csökkennek, mintha 15 évet öregednél"

 - mondtaLa Nauze.

A kutatás új fényt vet a klímaváltozás gazdasági hatására, hiszen a légszennyezettséget összekapcsolja a dolgozók termelékenységével.

Az eredmények szerint már a köbméterenkénti 25 mikrogramm PM2.5 is csökkenti a kognitív teljesítőképességet. Ennyit termelnek a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbakká és súlyosabbakká váló bozóttüzek is, de az ausztrál városoknak a PM2.5 szintje elérheti akár a 150 mikrogramm per köbmétert is.

 

 

tudatos mindennapok
Hirdetés
hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.