Az amerikai kutatók Európában, Kínában és Észak-Amerikában nézték meg, miként változott a lezárások hatására a szálló por légköri koncentrációja.
Főként az időjárás természetes változékonysága és nem az új koronavírus-járvány feltartóztatására életbe léptetett korlátozások miatt javult a levegő minősége a pandémia idején az amerikai, európai városokban – állapították meg amerikai kutatók, feltérképezve az emberi egészségre káros, 2,5 mikronos finomszemcsés anyagok (szálló por) légköri koncentrációját Kínában, Európában és Észak-Amerikában.
A St. Louis-i Washington Egyetem, a Goddard Űrrepülési Központ, a Kaliforniai Műszaki Egyetem és az új-skócai Galhousi Egyetem kutatói műholdas adatokat, földi telepítésű megfigyelő állomásokat és új számítógépes modellezési rendszert alkalmazva alig találtak változást 2020 januárja és áprilisa között a szálló por koncentrációjában 2019 és 2018 azonos időszakához képest, egyetlen kivételtől eltekintve.
A Science Advances című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban összehasonlítva a szálló por szintjét a három vizsgált év azonos időszakában – amikor a vizsgált térségekben mindenhol egyaránt elrendeltek kijárási korlátozásokat –, nem találtak sok nyilvánvaló jelet a levegő minőségének javulására Észak-Amerikában és Európában.
„A legvilágosabb észlelhető jelet a szálló por csökkenésére az Észak-kínai-síkság fölött találtuk, ahol a legszigorúbb kijárási korlátozásokat rendelték el” – mondta Melanie Hammer, a Washington Egyetem kutatója.
[Lassan olyan szennyezett a levegő Kínában, mint a koronavírus-járvány előtt]
Hogy kiderítsék, valóban a kijárási korlátozások az okai ennek, a kutatócsoport vizsgálatot végzett. Egyik forgatókönyvükben a szennyezőanyag-kibocsátás állandó volt és csupán az időjárás volt egyedül a felelős a szállópor szintjének éves változásáért. „Azt találtuk, hogy ez magyarázatot ad az általunk látott különbségek nagy részére” – mondta Hammer.
Másik forgatókönyvükben csökkentették a közlekedés okozta és ember által előidézett más nitrogén-dioxid-forrásból származó szennyezést, amely tükrözte a kijárási korlátozásokat, amikor kevesebb ember ült gépkocsiba, kevesebb ipari létesítmény működött. „Önmagában ez egyáltalán nem adott magyarázatot. De ha a kettőt vegyítettük, akkor vált érzékelhetővé az Észak-kínai-síkság szembeötlő eredménye” – mondta Hammer.
A kutató szerint ezen kínai térségben azért volt olyan szembeszökő a változás, mert ott igen szennyezett a levegő normális időkben. „Valószínűleg nagyobb csökkenést tapasztalunk egy olyan térségben, ahol magasabb szintről kezd csökkeni a koncentráció” – magyarázta.
Észak-Amerikában és Európában egyenletesen csökken a szálló por koncentrációja. „Meglepődtünk, hogy az időjárás ilyen domináns szerepet játszik a szállópor csökkenésében” – tette hozzá.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.