Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az energiastratégia elveti a szélerőműveket, pedig a hazai potenciál az osztrákhoz mérhető. Az ellene szóló érvek alapján ugyanúgy el lehetne vetni a naperőműveket is. A Másfélfok szakértője kiszámolta, mennyi energiát lehetne széllel megtermelni Magyarországon, és ízekre szedte a szerinte szakmailag megalapozatlan érveket, amelyek alapján lemondunk róla.
Tizedannyi szélerőművi kapacitás épült Magyarországon, mint Ausztriában, pedig a lehetőségeink a szélnagyhatalomnak gondolt osztrák vagy német adottságokkal egyenértékűek – írja a Másfélfok.hu. A lap szerint a szélenergia-potenciál – elsősorban Északnyugat-Magyarországon – nemzetközi összehasonlításban is mérhető, a hazai villamos áram jelentős részét lehetne ott megtermelni, ha lenne rá szándék.
Csakhogy hiába hatékonyabbak a modern szélerőművek a naperőműveknél, a Nemzeti Energiastratégia egyáltalán nem számol velük, és azt sem tudni, hogy miért. A cikket szerző Balogh Ádám közgazdász, a bécsi székhelyű Energy Community nemzetközi szervezet energia-infrastruktúra szakértője szerint
ez inkább szubjektív értékítélet, mint szakmailag megalapozott álláspont, ráadásul nem növeli az ország ellátásbiztonságát és energiafüggetlenségét, és nem járul hozzá a törvénybe foglalt klímasemlegesség eléréséhez sem.
Pedig ez utóbbiak elérendő célként szerepelnek a stratégiában.
Az energiastratégia azzal az érveléssel veti ela szélerőműveket, hogy kapacitásaikat átlagosan 21-26 százalékban használjuk ki (2010-16 között). Eközben ugyanebben az időszakban a naperőművek átlagos kihasználtsága 14-16 százalék között alakult – írta a közgazdász.
A stragégiában a szélturbinák tájromboló hatását hozzák fel még ellenérvként velük szemben, de a szerző rámutatott: a tájromboló hatást a több ezer hektár zöld területet lefedő napelemekkel kapcsolatban is fel lehetne hozni, ezért ezt az érvet is szubjektív értékítéletnek nevezte.
Balogh azt is leírta, hogy mennyi energiát lehetne megtermelni a szeles Kisalföldön és térségében; az osztrák mintát alapul véve akár tízszer nagyobb lehetne a hazai szélenergia termelés, mint a mostani.
Jelenleg körülbelül 327 megawattnyi áramot termelnek a hazai szélturbinák, pedig képesek lennénk akárt 3000 megawattnyi kapacitást is elérni.
A szélerőművek telepítése ráadásul a hazai támogatási rendszernek – amely kedvezőbb az osztráknál is – köszönhetően beruházásként is kifizetődő lehet, és ez sem magyarázza a magyar stratégiát, ami lemond a szélenergia kiterjesztéséről.
Az írás a szerző véleményét mutatja be, és nem tükrözi az Energy Community vagy annak Titkárságának, illetve szerződő feleinek hivatalos álláspontját.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
A világ legnagyobb részén már a nap- és a szélenergia a legolcsóbb
Szélenergiára állt át az Empire State Building
"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is
Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.
