Zhvg hvg.hu 2021. június. 11. 13:48

Így sokszorozza meg a klímaválság a ránk leselkedő fenyegetéseket

Mi köze van egymáshoz a két, egymástól négy évszázadnyi különbséggel zajlott (illetve zajló) véres konfliktusnak, amelyek közül az egyik egy birodalmat indított el a hanyatlás útján? És mit lehet ebből tanulni?

Megtöbbszörözi a társadalmakra leselkedő fenyegetéseket a klímaváltozás – erősíti meg a katonai stratégák által már egy ideje hangoztatott véleményt Andrea Duffy, a Colorado State University környezettörténésze, két, egymástól négyszáz évnyi különbséggel, de földrajzilag közel történt eseménysorozat összehasonlításával a The Conversationban megjelent cikkében.

Mindkét eseménysorozat a Földközi-tenger keleti vidékén zajlott le – illetve zajlik jelenleg is –, mindkettő hátterében jelentős társadalmi feszültségek és politikai elnyomás is azonosítható, de van még egy közös tényező: a klímaváltozás.

Az 1590-es évek dzseláli-felkelése és a 2010-es évek szíriai polgárháborújának kialakulásához egyaránt hozzájárultak a kedvezőtlen időjárási körülmények: egészen pontosan a több éven át tartó szárazság.

Míg azonban négyszáz évvel ezelőtt a többnyire a megélénkülő vulkanikus tevékenység következtében kialakuló kis jégkorszaknak is nevezett időjárási anomália okozta, hogy az Oszmán birodalom magterületein, Anatóliában az 1590-es évek közepén a korábbihoz képest gyakrabban, ráadásul egymást követő években is aszály sújtotta a viszonylag korszerűtlen helyi mezőgazdaságot, addig a 2010-es években már az emberi tevékenység nyomán zajló globális felmelegedés áll az aszályos évek hátterében: Szíriában 2007 és 2010 közötti négy évben korábban soha fel nem jegyzett mértékű szárazságot tapasztaltak.

A következmények mindkét esetben katasztrofálisak: éhínség, polgárháborús viszonyok, menekültek tömegei, járványok. A dzseláli-felkelés fegyveres banditái és szabadcsapatai, akik gyakran maguk is hivatalos hadseregnek adták ki magukat, gyakran a hadsereggel párhuzamosan fosztogatták a földműveseket, városokat. A szíriai konfliktusban eddig egyes becslések szerint több mint félmillióan hunytak el, közel hétmilliónyian voltak kénytelenek elmenekülni otthonaikból, és körülbelül ötmilliónyian az országból is. A helyi polgárháborút csak súlyosbította a térségbeli befolyásért versengő nagyhatalmak közbeavatkozása.

Az Oszmán Birodalom hanyatlását is egyre inkább a klimatikus viszonyok által kiváltott eseménytől számítják 1600-as évet megelőző és követő 10 évben. A kedvezőtlen időjárási helyzet ugyanis megsokszorozta az elhúzódó háborúk és a fokozódó központi kormányzati elnyomás eleve kedvezőtlen hatásait, ahogy ez Szíriában – ahol immár második évtizedébe lép a konfliktus – is tapasztalható volt.

A kutató szerint a tanulság azon túl, hogy a Földközi-tenger térsége feltehetően érzékenyebb a globális felmelegedés negatív hatásaira, az, hogy a klímaváltozás hatásai egyre inkább hátráltatják majd az emberiséget, kiélezik a konfliktusokat, hozzájárulnak a migrációhoz. Emlékeztet az utóbbi években sorozatos súlyos árvizekkel küzdő Bangladesre, vagy Afrika szarva, illetve Közép-Amerika a szárazság sújtotta területeire, ahonnan tömegek vándorolnak el kedvezőbb életfeltételeket keresve.

A kutató szerint a két fenti konfliktusból három fontos következtetés származik:

  • a klímaváltozás hatásai aránytalanul súlyosan érintik a társadalom szegény és marginalizált rétegeit,
  • a környezeti feltételek kedvezőtlen változásai akkor a legsúlyosabbak, ha társadalmi feszültségekkel ötvöződnek,
  • a klímaváltozás jó eséllyel vált ki tömeges migrációt, szít erőszakot, buktat meg rezsimeket, alakít át társadalmakat szerte a világon,
  • és végül: mindenki megérzi majd nyugtalanító, drámai és beláthatatlan következményeit.
zöldre át

Az energia jövője: miből, hogyan és honnan?

Egyre nagyobb szeletet hasítanak ki az energiatortából a megújulók, ám ezek a források jelenleg nem minden esetben képesek az energetika problémáira teljeskörűen megoldásokat nyújtani. A sürgető cél a néhány évtizeden belüli karbonsemlegesség, ehhez azonban új energiaforrásokra lesz szükségünk, vagy a meglévők hatékonyságát kell jelentősen megnövelnünk? Szakértők mondják el, hogyan látják az energia jövőjét.

Hirdetés
EURO 2020 - kövesse a foci-Eb összes hírét a hvg.hu-n!
Itthon Lengyel Tibor 2021. június. 20. 15:00

Könnyen szerzett százmilliók - az államban nyugodtan bízhatnak Gődény és társai

Közeledik a 2022-es választás, de még a 2018-as után is 2,1 milliárd forintot próbál behajtani az állam azoktól a pártoktól, amelyek nem érték el akkor az 1 százalékos eredményt és emiatt vissza kellene fizetniük a kampánytámogatást. Köztük van az ezzel már 2014-ben megbukó, de azóta más miatt elítélt egykori monoki polgármester, Szepessy Zsolt, valamint a járványveszélyt tagadó Gődény György pártja is. Semmi garancia nincs rá, hogy mindez nem ismétlődik meg jövőre.