Belgium, Nagy-Britannia vagy Olaszország nagyban hozzájárul ahhoz, hogy távolabb kerüljünk a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott céloktól.
Az európai vállalatok szénkibocsátásának jelenlegi szintje biztossá teszi, hogy a globális hőmérséklet 2,7 Celsius-fokkal fog növekedni 2100-ig – állapította egy meg új tanulmány. A londoni Carbon Disclosure Project (CDP) elemzői kedden hozták nyilvánosságra kutatásukat, amely nagyjából ezer olyan európai vállalat 2020-as adatszoláltatásán alapul, amelyek az európai tőzsdei érték 80 százalékát adják.
Az európai vállalati szektor jelenleg kitűzött céljai alapján 2,7 Celsius-fokos melegedési pályán áll. Ez több mint egy Celsius-fokkal magasabb annál, mint ami a szakemberek szerint maximálisan megengedhető lenne ahhoz, hogy elejét vegyük a klímaváltozás legkatasztrofálisabb hatásainak – mutatott rá Maxfield Weiss, a CDP európai részlegének vezérigazgatója.
Pozitív fejleménynek nevezte, hogy sok ágazat számos vezető vállalata nagy célokat tűz ki maga elé és meg is valósítja az emissziócsökkentést, de hangsúlyozta, hogy minden 10 vállalat közül csupán alig egy elég ambiciózus ehhez.
A kedden bemutatott tanulmány szerint
Dánia, Svédország és Svájc áll legközelebb a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott célokhoz, hogy az iparosodás előtti időszakhoz képest jóval 2 Celsius-fok alatt tartsuk a globális felmelegedés mértékét. Belgium, Nagy-Britannia és Olaszország viszont olyan pályán van, amely 3 Celsius-fokos hőmérséklet-növekedést idézne elő.
A 2015-ös párizsi klímaegyezmény szerint a globális átlaghőmérséklet emelkedését 2, de inkább 1,5 Celsius-fok alatt kellene tartani az iparosodás előtti szinthez képest.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Kevesebb elpocsékolt víz, kevesebb eldobott szatyor – pontos terv van a klímacélok teljesítésére
Azok az országok sem tettek eleget a klímacélokért, akiknek lett volna rá lehetőségük
"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is
Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.