Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Egy kutatóintézet arra hívta fel a figyelmet, hogy hiába lenne karbonsemleges az Európai Unió, összességében csak kiszervezik a határokon túlra a szennyezést és a kibocsátást.
Bár 2019-ben az Európai Unió bejelentette, hogy 2050-re Európa lesz az első, karbonsemleges kontinens, a zöld megállapodás koránt sem tesz jót a bolygónak – állítják egy, a napokban a Nature-ben megjelent tanulmányban a német Karlsruhe technológiai intézet (KIT) kutatói, amelyről a Science Daily számolt be.
Az EU vállalást tett arra, hogy csökkenti a kibocsátást és az erdőirtást, ezzel párhuzamosan pedig támogatja, hogy minél környezetbarátabb legyen a mezőgazdaság, a szállítás és a közlekedés, valamint minél nagyobb arányban hasznosítsanak újra a tagállamok. A tudósok szerint azonban az, hogy az EU nagy arányban importál mezőgazdasági termékeket, csak azt eredményezi, hogy összességében kiszervezik ezeket a tevékenységeket, és így a szennyezést és a kibocsátást.
Bár a tudósok üdvözlik, hogy 2030-ra a mezőgazdasági területek negyedén organikusan termesszenek és jelentősen csökkentsék a gyomirtók és a műtrágya használatát, arra is felhívták a figyelmet, hogy a külkereskedelem terén is ugyanolyan zöld célkitűzésekre lenne szükség. Ugyanis a legtöbb országban, ahonnan csak az EU importál, korántsem vonatkoznak olyan szigorú előírások a környezet védelmére és országonként máshogy definiálják már a fenntarthatóságot is.
A kutatók szerint ezért nem egyéni vállalásokra, hanem világszintű kezdeményezésekre lenne szükség a fenntarthatóság érdekében.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
A korábbinál jóval kevesebb növényvédőszert és antibiotikumot lehet csak használni az EU-ban
Az európai zöldek arra hívják fel a figyelmet, hogy a világjárvány alatt sem feledkezhetünk meg a klímaváltozásról
"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is
Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.
