A szakértők szerint harmincszor több mikroműanyag-hulladék lehet az óceánok fenekén, mint a felszínén.
A CSIRO, az ausztrál tudományos kormányzati ügynökség szakértői hat különböző helyszínen 51 mintát vizsgálták meg, hogy kiderítsék, mekkora az óceánfenék műanyagszennyezése: az óceánok alján, az üledékben heverő műanyagszennyezést mértéke a harmincszorosa lehet annak, mint ami a vizek felszínén úszik – írta a kutatásról a Guardian, amely szerint vélhetően több mint 14 millió tonnányi, 5 milliméternél kisebb átmérőjű műanyaghulladék heverhet az óceánok alján, 3 kilométer mélyen.
Az üledékben talált műanyagok mikroszkopikus vizsgálata során bár a hulladék életkorát nem tudták beazonosítani, azt megállapították, hogy napi fogyasztási cikkek részecskéiről van szó.
Így is nagy számnak tűnik a több mint 14 millió tonna mikroműanyag, Denise Hardesty, a kutatás egyik vezetője azonban azt is kiemelte, hogy ez még mindig csak töredéke annak a műanyagmennyiségnek, ami egy év alatt az óceánokban köt ki. Ugyanakkor a szakember arra is kitért, hogy vélhetően nem az óceánfenék a műanyagszennyezés „nyugvóhelye”, a legtöbb hulladék a számításaik szerint a partokon "ragad".
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Nem sokat ér, ha csak az óceánok felszínéről szedik le a műanyagot
Megháromszorozódhat az óceánokba kerülő műanyaghulladék a következő húsz évben
Orbán repülőrajtot ígért a magyar gazdaságban, de van itt pár probléma
A magyar gazdaság 2025-ben növekedésnek indul, kérdés, mennyire tempósan. A keresetek átlagos vásárlóereje biztosan nő, a nyugdíjaké viszont majdnem az év egészében csökken, a forint értékállóságát pedig a jegybank új elnökének kellene megőriznie.