Svéd kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy érdemes lenne megkérdőjelezni az állítást, amely szerint a mezőgazdaság az üvegházhatású gázok egyik fő kibocsátója.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint a mezőgazdaság az egyik fő felelőse a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának, ami a klímaváltozás egyik legfőbb „motorja”; ezt az iparágat teszik felelőssé a kibocsátások negyedéért. Ezt kérdőjelezik meg a Linköpingi Egyetem kutatói a legújabb tanulmányukban. Szerintük a szakértők egy fontos szempontot korábban kihagytak: márpedig azt, hogy a növénytermesztés során jelentős mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg termések.
A tudósok úgy vélik, hogy a mezőgazdaság kibocsátására vonatkozó állítás egy olyan paradigma, amit soha senki nem kérdőjelezett meg, pedig lehet, hogy kellene: „Tény, hogy a szenet megkötik a növények, és közben oxigént is termelnek, csakúgy, mint a fák, miközben nőnek. Ezt a pozitív hatást azonban az IPCC számításai nem vették figyelembe. Csak azt az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, ami negatív hatással van az éghajlatra. Ugyanez a helyzet azokkal a bevett módszerekkel, amelyekkel az üvegházhatásúgáz-kibocsátás mérjük” – mutat rá Per Frankelius, a tanulmány egyik szerzője.
A svéd kutatók azt is kiemelték, hogy például a növényekkel és növénytermesztéssel összefüggésben számolt szén-dioxid-kibocsátás a láncnak már következő lépéseiben keletkezik, amikor már feldolgozzák őket. Ezt pedig szerintük nem szerencsés „összemosni” a mezőgazdaság egészével. Példaként említették a gabonákat, amelyekből tavaly 2,7 milliárd tonnát termeltek világszerte. Ez a mennyiség a fotoszintézis révén 1 milliárd tonna szenet, 3,8 milliárd tonnányi szén-dioxidot köt meg.
A tudósok szerint már csak azért is fontos, hogy a politikusok és a döntéshozók átfogó képpel rendelkezzenek a mezőgazdaság klímaváltozásban betöltött szerepéről, hogy hosszú távon a megfelelő szabályokat hozzák. Azt természetesen nem kérdőjelezik meg a kutatók, hogy a mezőgazdaság igenis kibocsát káros, üvegházhatású gázokat, és fontos, hogy ezt fenntartható módon csökkentsük.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Kutatók algákkal és rovarokkal etetnék a húsukért tenyészett állatokat
Nálunk is terem a szuperélelmiszer, ne vegyen avokádót és chiamagot
Ilyen az összeomlott infláció Magyarországon: 16 százalékkal fizettük többet a boltban ugyanazért, mint januárban
Drágul a tojás és a sokáig ugyanolyan árban értékesített gyorsfagyasztott zöldség is. Mi az oka? Ennek is utánajártunk, miközben november végén néztük meg az alapélelmiszerek árát a hazai kiskereskedelmi láncoknál.