Túl nagy a tét és túl kevés az érdemi cselekvés a klímaváltozás ellen, mondják a neves hazai kutatók, akik tízpontos nyilatkozatot adtak ki annak érdekében, hogy felpörgessék a dolgokat. Várják a további csatlakozókat, és készek a vitára is.
Egyedi időjárási jelenség alakult ki szeptemberben Európában, amelyet nagyban súlyosbított az egyáltalán nem egyedi klímaváltozás és a rekordmeleg európai nyár. A kilátásaink sem biztatóak: a jövőben egyre több ilyen időjárási jelenség várható a kontinensen, és ezek egyre intenzívebbek is lesznek.
Túlzó lehet az egyik pesszimista jelentés az ítélet napi gleccser olvadásával kapcsolatban, állítják a Dartmouth Egyetem kutatói. A probléma azonban ennek ellenére is súlyos.
A világ szinte bármely településének éghajlati jövőjébe betekintést nyerhet a Future Urban Climates térkép segítségével, mely azt is elárulja, melyik város jelenlegi éghajlatára lehet számítani 2080-ban.
A fosszilis tüzelőanyagok több mint egy évszázada tartó égetése egyre gyakoribb és intenzívebb szélsőséges időjárási eseményekhez vezetett, ezek pedig egyre veszélyesebbé váltak a természetre és az emberekre nézve a világ minden régiójában.
Eljött a most vagy soha pillanata az éghajlati katasztrófa elkerülésére – figyelmeztetett az ENSZ kormányközi testülete.
Az ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Testületének (IPCC) legújabb jelentése szerint a mező- és erdőgazdálkodási gyakorlatok javításával, valamint az ökoszisztémák megőrzésével és helyreállításával 2050-ig évente 8–14 milliárd tonna szén-dioxidot lehetne eltávolítani a légkörből gazdaságosan, tonnánként 100 amerikai dollárnál (USD) alacsonyabb költségek mellett. Ez több, mint ha globálisan azonnal kivonnák az összes belső égésű motorral szerelt autót a forgalomból.
A növekedés üteme csökken csak, az is csupán pár tizedszázalékkal, még a legóvatosabb számítások szerint is. Ha bátrabban számolunk, még akár gyorsíthatja is a növekedést.
Arcul csapta az emberiséget a klímaváltozás az utóbbi jó egy évtizedben, s a legfrissebb tanulmányok szerint alig van esélyünk a globális éghajlati katasztrófa elkerülésére.
Eltűnhet a természetes hótakaró a francia Alpokból és a Pireneusokból is.
Legyen szó fizikai vagy mentális egészségről, nem fogjuk megúszni a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait, amik nem csak új kórokozók megjelenéséhez, a régiek könnyebb terjedéséhez vezetnek majd, de az extrém időjárási jelenségek fizikai sérüléseket is okoznak, a klímaváltozás előtt és hatásai nyomán pedig szorongás és depresszió terjed. Mindez éves szinten több millió ember halálához vezet majd a pesszimista forgatókönyvek szerint.
A teljes energiarendszer átalakítására és tartós változtatására van szükség.