Nem vették elég komolyan a tudósok figyelmeztetéseit: az előrejelzések alapján pontosan tudhatták az ausztrál hatóságok, mikor és hogyan következnek be a bozóttüzek, mégsem léptek. A kutatók pedig annak is hangot adtak, hogy a jövőben egyre kevésbé lesznek megjósolhatóak az időjárási jelenségek.
Az ausztrál tudósok már 30 éve felhívták a bozóttüzekre a figyelmet, az ausztrál meteorológiai szolgálat is előre jelezte az év elején, az Ausztráliát fenyegető bozót- és erdőtüzeket, amely 33 életet követelt, több mint 3000 otthont, és több mint 10 millió hektárnyi bozótot pusztított el – írta a Guardian.
Hétfőn ült össze Ausztráliában egy természeti és éghajlati katasztrófákat vizsgáló bizottság, és megerősítették, hogy az év elejihez hasonló tűzesetek a hőmérséklet emelkedésével még gyakoribbá fog válni. „Nem egyszeri esettel volt dolgunk” – emelte ki Karl Braganza, a meteorológiai szolgálat éghajlat nyomon követésért felelős vezetője.
A szakértő kitért arra is, hogy a 2003-as canberrai tüzek óta is folyamatos kihívás a hatóságok és a jogalkotók számára, hogyan reagáljanak az ehhez hasonló esetekre és hogy miként készüljenek fel a következőekre. Az idei tűzesetet és annak súlyosságát is előre tudták, és a kormány már a tavalyi év közepén megkapta a tudósok előrejelzéseit a következő tűzszezonra vonatkozóan – az pedig úgy is zajlott, ahogy az éghajlatszakértők modellezték.
Helen Cleugh, egy másik, a meghallgatáson felszólaló tudós pedig arra is figyelmeztetett, hogy az olyan éghajlati jelenségek gyakorisága, mint az Ausztráliában szárazságot, máshol viszont heves esőzéseket okozó, a tengervíz áramlásával összefüggő és ciklikusan keletkező El Niño, La Niña és az Indiai-óceán éghajlati jelenségeinek következtében Ausztráliát még szélsőségesebb éghajlati jelenségek fogják sújtani a jövőben. Ráadásul ezek hatását nem lehet sem mérsékelni, sem a hevességüket pontosan előre jelezni.
„A klímaváltozás azt jelenti, hogy a múlt már nem szolgál mintaként a jövőre nézve, ha az éghajlat hatásait is kockázatait nézzük” – tette hozzá.
A bizottsághoz több mint 1700 jelentkezés és több mint 16 ezer dokumentum érkezett. A feladatuk az lesz, hogy augusztus végére egy végső jelentést és egyben ajánlásokat készítsenek a következő ausztrál tűzszezonra vonatkozóan.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
Már 480 millió állat pusztult el az ausztrál bozóttüzekben
Ausztrál bozóttűz: kiszámolták, mennyi szén-dioxid került a levegőbe, az eredmény elkeserítő
Lovas Rozi: Forgattam még egy nagyjátékfilmet, nulla forint gázsiért. Úgy fogom fel, ez a mi lázadásunk
Kiugróan jót csinálni nem lehetőség, hanem az életben maradáshoz szükséges feltétel – mondja a barátaival független színházat, a Loupe Színházi Társulást alapító Lovas Rozi, aki Herendi Gábor állami támogatás nélkül készült, Futni mentem című filmjében szerepel.