Részleges tűzszünettel, de a béke reménye nélkül lép át 2025-be a közel-keleti háború
Izrael minden fronton meggyengítette ellenségeit, de a Hamász terrortámadására válaszul indított gázai háborúja sok bírálatot vált ki a világban.
A közel-keleti háború északi frontján november 27-én az USA és Franciaország közvetítésével 60 napos tűzszünet lépett életbe, miután jelentősen meggyengült a libanoni Hezbollah az izraeli légicsapások és a szeptemberben megindított szárazföldi offenzíva következtében.
A megállapodás többszöri kölcsönös megsértése ellenére Antony Blinken amerikai külügyminiszter decemberben úgy értékelte, hogy a fegyvernyugvás kitart. Az egyezség értelmében a Hezbollah egységei felszámolják harci állásaikat a határ és a Litáni folyó közötti 30 kilométer széles sávban, ahonnan Izrael fokozatosan kivonul. A Hezbollah a Hamász tavaly október 7-ei támadásának másnapján indított rakétatámadásokat Izrael ellen, amelynek katonai és polgári vesztesége az északi fronton meghaladta a száz főt. Libanonban több mint négyezren – többségében civilek – vesztették életüket, és 1,2 millióan menekültek el az ország déli részéből.
Izrael jelentős részben felszámolta a Hezbollah katonai erejét, a célzott likvidálásokkal lefejezte a szervezet vezetését. Szeptemberben megölte a Hezbollahot több mint három évtizeden át irányító Haszan Naszrallah sejket, júliusban pedig Fuad Sukr katonai parancsnokot. A mozgalom moráljára és kommunikációs képességére komoly csapást mért a Hezbollah tagjai körében használt több ezer csipogó és rádiós adó-vevő készülék felrobbantása. Az izraeli titkosszolgálatok által elkövetett, elemzők által hírszerzési és műveleti bravúrként elkönyvelt merényletet számos jogi szakértő terrorcselekedetként értékelte, mivel az akcióban civilek és gyerekek is életüket vesztették.