Gergely Márton: A Nyiszapárt nagy éve

Nyiszapárt – ez volt a felirat azon a címlap-variáción, amit Kőhalmi Zoltán, Marabu és Bódi Kati (akivel Szellem rovatunkban ismerkedhetnek meg) június 3-án az asztalunkra tett. Több szempontból is fontos lapszám volt ez számunkra: ez vezette fel a június 9-ei kettős választást, itt debütált az újság új köntöse (a layout, amibe beleszerettünk), és a HVG 45 éves lett.

Az alábbi vázlat viszont előrehozott ítéletként mutatta a nagy Tisza-ollót, amely kettévágja az ellenzéki pártokat. Mi akkor fontosabbnak tartottuk a nagyobb meccset, Magyar Péter és a Fidesz szembenállását a voksolás előtt, és más illusztrációt választottunk. Így maradt a fiókban 2024 egyik legtalálóbb címlapja.

A címlapterv, amelyből végül nem lett címlap

Ez pedig a megjelent címlapváltozat:

A HVG csapata minden évben visszatekint a fontos belföldi és külföldi eseményekre (idén is 44 oldalas krónikával készültünk). Igyekszünk bemutatni mindent, ami említést érdemel. De ha felcsapnánk a tavalyi dupla számot, egy nevet biztosan nem találnánk benne: Magyar Péterét. Az a politikai jelenség, amelynek február óta a tanúi lehetünk, gúnyt űz szokásos politikai magyarázatainkból, olyan választói rétegből épít aktív közösséget, amelyre mi csak nehezen látunk rá, és amely mozgalom röppályája is kiszámíthatatlan. Mint olló, vágta apró darabokra Magyar Péter fellépése az ellenzéket, és nyeste le a rogáni propagandáról annak nimbuszát, miszerint a kampányai minden esetben halálosak. És bár jósolni nem mernék, az biztos, hogy lesznek még áldozatai a felemelkedésének.

Újságíróként sem volt könnyű navigálni az eseményeket (a felelősségünkről, a szerepünkről Polyák Gábor ír a Vélemény rovatban). Hogyan viszonyuljunk a sokakban a kormányváltás reményét felébresztő újdonsült politikushoz? Mit gondoljunk, amikor minket küld melegebb éghajlatra, amikor kioktat arról, mit kellene kérdeznünk és írnunk, vagy amikor a hívei minket büntetnek, mert feltártuk válási konfliktusát? Szerencsére 45 év tapasztalata ebben is segít.

A HVG nem hasonlít Orbán origami-alaptörvényére, amelyet karácsony előtt már tizennegyedszer hajtogattak újra. A magunk szabályai és elvei szerint dolgozunk, és ahogy a Time értékválasztás nélkül tudja mondani, hogy Donald Trump az év embere (és Világ rovatunk főszereplője), mi is objektíven tudjuk leírni: Magyar Péter (Fókuszban és Portré rovatunk alanya) idén a magyar politika gravitációs központja volt. Nagy szó, 2006 óta ezt a címet tizenhét éven át megszakítás nélkül vitte Orbán Viktor – legfeljebb nevesebb karakterszerepekre futotta, mint idén Bese atyától vagy a guruból szuperminiszterré előlépő Nagy Mártontól (előbbit keresztényi könyörületből kispóroltuk a karácsonyi számból, utóbbinak pályáját viszont Gazdaság rovatunk elemzi).

Persze igyekszünk 45 évesen is lépést tartani a korral, és a fogyasztóvédelmi szempontokat is figyelembe venni: tehát vigyázat, Ténytár rovatunk nyomelemeiben ellenzéki pártokat és egyéb allergéneket tartalmaz, kérjük, a Tisza áradását elemző publicisztikánkat felelősséggel fogyasszák, és ha a karácsonyi asztalnál túl sok lesz a trakta, Életmód rovatunk interjúalanyára hallgatva mondjanak nemet. Tökéletes kifogás lehet, hogy még sok cikket kell elolvasni a HVG-ből, a Vidéki Prókátor megszólalását, Mérő László és Várszegi Asztrik hazaszeretetét vagy Spiró imposztorának megidézését. És ha a politikai indulatok miatt az ebéd még a bejgli előtt katasztrófába hajlana, hallgassanak Korányi Eszterre és Rana Szalmanra. A megbékélés mindig lehetséges.

A naptár idén úgy hozta, hogy bő tíz napra szinte leáll az ország. Kell is a pihenés, a kikapcsolódás, a feltöltődés a családdal és a barátokkal, mert aligha lesz 2025 nyugodtabb, békésebb, racionálisabb, mint az elmúlt évünk. Mi pedig immáron egy nagy csapatban dolgozunk tovább, figyelünk a hírekre a hvg.hu oldalán, elemzünk a hvg360-on, és hamarosan új címlapon ötletelünk. A család az család, a HVG az HVG.