A jelek szerint az Atlanti-óceánra és a Csendes-óceánra is jellemző időjárási jelenség, a La Niña egyszerre alakul ki, aminek globálisan is érezhető hatása lesz az időjárásra.
A szárazföldön a perzselő hőhullámok idén tavasszal Ázsia nagy részén okoztak rekordhőmérsékleteket, míg Kanadában az eddigi legrosszabb erdőtűzszezonra lehet számítani. Ez a jelek szerint jövőre még rosszabb lehet, valószínű, hogy 2024 lesz a valaha volt legforróbb évünk.
Ősszel jó eséllyel visszatér az El Niño jelenség, amely a már ismert menetrend szerint a feje tetejére állítja majd a fél világ időjárását, és különösen nagy felfordulást okoz a kávéövben. Bár az erejét ilyenkor még nem lehet pontosan megjósolni, a kutatók szerint a klímaváltozással tandemben jövőre olyan globális hőmérséklet-emelkedést hoz, hogy az értékek „lelógnak majd a papírról.” A két folyamat külön-külön is nagy kihívások elé állítja a kávétermesztőket, de együtt pláne nagy fájdalmat okozhatnak, különösen a mostani gazdasági környezetben.
A kutatók szerint mindennek a klímaváltozáshoz lesz köze. A La Nina miatt Kelet-Ausztráliában áradások, az Egyesült Államokban és Kelet-Afrikában pedig súlyosabb aszályok alakultak ki.
Az időjárás nem lesz kegyes idén a világgazdasághoz, amely amúgy is energiahiánnyal és áremelkedéssel küszködik – írja a Bloomberg portál, mely szerint Kínában és más ázsiai országokban már most is hidegebb van a szokottnál, és télen rekordok dőlhetnek meg.
Nem vették elég komolyan a tudósok figyelmeztetéseit: az előrejelzések alapján pontosan tudhatták az ausztrál hatóságok, mikor és hogyan következnek be a bozóttüzek, mégsem léptek. A kutatók pedig annak is hangot adtak, hogy a jövőben egyre kevésbé lesznek megjósolhatóak az időjárási jelenségek.
Az El Nino- és a La Nina-jelenség 1100 éves történetét "olvasta ki" a fenyőfa-matuzsálemek évgyűrűiből egy nemzetközi kutatócsoport, amely vizsgálatairól a Nature Climate Change legújabb számában számolt be.