A Pentagon a következő napokban a különleges műveleti erők több tucatnyi katonáját vonja ki Csádból, ami egy héten belül a második súlyos csapás az amerikai biztonság- és terrorizmusellenes politikára Nyugat- és Közép-Afrika egy instabil részén – írja a New York Times amerikai tisztviselők közlésére hivatkozva.

A Csád fővárosában, N’Djamenában állomásozó mintegy 75 katona kivonásáról szóló döntés napokkal azután született, hogy a Biden-kormányzat közölte, hogy a következő hónapokban több mint 1000 amerikai katonai alkalmazottat hívnak haza Nigerből.

A Pentagon azért kényszerül a csapatkivonásokra, mert az afrikai kormányok követelik, hogy tárgyalják újra azokat a szabályokat és feltételeket, amelyek mellett az amerikai katonai személyzet az adott országokban tevékenykedhet. A Nigerből való kivonulásról szóló döntés végleges, de a lapnak nyilatkozó amerikai tisztviselők azt remélik, hogy a május 6-i csádi választások után folytathatják a tárgyalásokat a biztonsági együttműködésről.

Az amerikai katonai tanácsadók távozása mindkét országban akkor történik, amikor Niger, akárcsak Mali és Burkina Faso, elfordul az Egyesült Államokkal évek óta folytatott együttműködéstől, és helyette Oroszországgal törekszik partneri kapcsolatokat kialakítani.

A Kreml hol szép szóval, máskor pedig kényszerrel éri el céljait. Az Egyesült Államok tavaly figyelmeztette a csádi elnököt, hogy orosz zsoldosok készülnek az ő és három magas rangú beosztottjának életére törni és hogy Moszkva támogatja az országtól délre fekvő Közép-afrikai Köztársaságban gyülekező csádi lázadókat. Ugyanakkor a Kreml igyekszik jó kapcsolatokat is kialakítani a csádi uralkodó elittel, köztük a kabinet minisztereivel és az elnök féltestvérével is.

Az amerikai katonai tanácsadók távozásának felvetését a csádi kormány e havi levele váltotta ki, amely az Egyesült Államok szerint azzal fenyegetett, hogy véget vet egy fontos biztonsági megállapodásnak Washingtonnal.

A csádi légierő vezérkari főnöke által szignózott, francia nyelvű levél váratlanul érte és zavarba ejtette az amerikai diplomatákat és katonatiszteket. A lapnak nyilatkozó tisztviselők szerint furcsa, hogy a levelet nem a hivatalos diplomáciai csatornákon keresztül küldték, ami az ilyen ügyek kezelésének a szokásos módja lenne.

Jelenlegi és korábbi amerikai tisztviselők szerint a csádi hadsereg és a kormány egyes tagjai a levéllel próbálnak nyomást gyakorolni Washingtonra, hogy még a májusi választások előtt egy kedvezőbb megállapodást tudjanak kicsikarni maguknak.

Amennyiben azonban nem történik megállapodás, úgy az amerikai csapatok a tervek szerint ezen a hétvégén kezdik elhagyni az országot, és május 1-jéig befejezik a Németországba való távozást – közölte két amerikai tisztviselő.

Bár Franciaország, a térség egykori gyarmati hatalma sokkal nagyobb katonai jelenléttel rendelkezik Csádban, az Egyesült Államok is megbízható biztonsági partnerként kezelte mindezidáig az országot.

A csádi elnöki gárda az egyik legjobban kiképzett és legjobban felszerelt alakulata a Száhel-övezetnek. Az országban az Egyesült Államok rendszeresen vezet hadgyakorlatokat. A Pentagon afrikai parancsnokságának tisztviselői szerint Csád fontos partner a Boko Haram elleni, a Csád-tó medencéjének több országát is érintő küzdelemben.

Mindez annak fényében is érdekes, hogy akkor támad fel az orosz mozgolódás Csádban, amikor hirtelen a magyar kormánynak (mások szerint a miniszterelnök fiának) is eszébe jut, hogy katonákat kellene küldeni a rohamosan destabilizálódó afrikai országba.

Borítóképünk illusztráció.