Világ hvg.hu 2023. november. 23. 10:42

Orbán szövetségese nyerte a hollandiai választást, de kérdéses, tud-e kormányt alakítani

A Szabadságpárt (PVV) a voksok legkevesebb 25 százalékát szerezte meg az előrehozott parlamenti választásokon Hollandiában.

A korai exit pollok 35 helyet vetítettek előre az euroszkeptikus és iszlámellenes szélsőjobboldali Geert Wilders pártja, a Szabadságpárt (PVV) számára a 150 fős holland parlamentben, a friss adatok szerint azonban várhatóan 37 mandátumot szerez a tömörülés. Jóval többet, mint a legközelebbi riválisa – derül ki a BBC híréből.

„A PVV-t többé nem lehet figyelmen kívül hagyni. Kormányozni fogunk” – jelentette ki Wilders győzelmi beszédében. Ahhoz azonban, hogy – amint ígérte – „mindenki miniszterelnöke legyen”, koalíciós partnert kell találnia. A célja 76 képviselői szék megszerzése.

A választás előtt három nagy párt kizárta, hogy egy Wilders vezette koalíció tagja legyen. A veterán politikus ugyanis euroszkeptikus és szélsőjobboldali nézeteket vall: egyebek mellett beszélt a határellenőrzés visszaállításáról, az illegális bevándorlók deportálásáról és a Korán, valamint a muszlim iskolák betiltásáról is.

Orbán gratulált a szélsőjobbos Geert Wildersnek a választási győzelemhez

A magyar miniszterelnök szerint az euroszkeptikus és iszlámellenes politikus győzelme azt mutatja, hogy „eljött a változások szele".

A választási eredmények alapján a második erő a Frans Timmermans vezette baloldali-zöld szövetség (GL-PvdA), amely az előrejelzés szerint 25 mandátumot szerez. A harmadik helyen a korábban győztesnek várt jobbközép liberálisok (VVD) – Mark Rutte lemondott miniszterelnök után az új vezetővel, Dilan Yesilgöz-Zegeriusszal – zárnak 24 parlamenti képviselői hellyel.

Timmermansék világossá tették, hogy nem hajlandóak együttműködni Wildersszel, aki Yesilgözhöz és a negyedik helyen végzett Pieter Omtzigt kereszténydemokrata politikus frissen alakult pártjához, a 20 mandátumot szerzett Új Társadalmi Szerződéshez (NSC) fordult. Yesilgöz azt mondta, kétségei vannak afelől, hogy Wilders képes megszerezni a szükséges számú mandátumot, a vele való kooperációról ugyanakkor nem ő, hanem a párttársai döntenek. Ő maga korábban kijelentette, hogy nem vállal szerepet egy esetleges Wilders-kormányban, azt azonban nem zárta ki, hogy a saját győzelme esetén együtt dolgozzanak.

Omtzigt korábban szintén arról beszélt, hogy a pártja nem működne együtt a PVV-vel, de a választás utáni nyilatkozatai már nem voltak ennyire egyértelműek.

A BBC szerint Wilders győzelme komoly hullámokat vet majd Európában, hiszen hazája annak idején alapítója volt az Európai Gazdasági közösségnek, amelyből 1993-ban létrejött az Európai Unió.

Wilders sikerét Orbán Viktor miniszterelnök is üdvözölte – olyan szélsőjobboldali politikusok mellett, mint a francia Marine Le Pen, az olasz Matteo Salvini vagy a német párt, az AfD –, a Scorpions együttes Winds of Change (A változás szelei) című dalával üzent neki.

A holland politikus Orbán szövetségesének számít, magyar felesége van, és többször járt már Magyarországon. Korábban Orbánt „hatalmas hősnek” nevezte, tavaly augusztus 20-án magyar állami kitüntetést kapott, majd vett át Szijjártó Pétertől, sőt egyszer Bunyós Pityuval is együtt pálinkázott.

A Geert Wildersszel 2015-ben készített interjúnkat itt olvashatja:

 

„Soha nem fogadnánk el Putyin pénzét”

„Rosszul vagyok még a gondolatától is, hogy valakinek a bőrszínéről beszéljek. Szabadságot akarok mindenkinek, a muszlimoknak is, nem emelek ki embercsoportokat, akiket alacsonyabb rendűnek tartok másoknál. Mi nem így működünk” - határolódott el a rasszizmustól Európa egyik legismertebb radikális politikusa, az önmagát konzervatívnak és liberálisnak valló PVV-elnök, Geert Wilders.

A PVV-elnök tervei között szerepel, hogy népszavazást ír ki az EU-ból való kilépésről, bár elismeri, hogy a közhangulat nem „Nexit”-párti. Kampánya utolsó időszakában az iszlámellenes elképzeléseiről azt mondta, kész „jegelni őket”, mert jelenleg vannak sürgősebb feladatok is. A stratégiája – jegyzi meg a BBC – sikerre vezetett: a Szabadságpárt megkettőzte támogatását a legutóbbi, 2021-es választási eredményéhez képest, közel 2,5 millió ember szavazott rá.

Az előrehozott választást azért írták ki, mert a Mark Rutte vezette kormány júliusban lemondásra kényszerült; a négypárti koalíció nem tudott megegyezni a menekültügyi reformokról. A kabinet azóta ügyvivő minőségben dolgozott.

Hirdetés