Az Állambiztonsági Minisztérium felügyeli a hírszerzést és a kémelhárítást Kínán belül és külföldön egyaránt. Feladatköre a CIA és az FBI kombinált működésére hasonlít, legalábbis feltételezhetően, ugyanis még nyilvános honlapja sincs, amely ismertetné tevékenységét.

Hétfőn azonban fiókot nyitott a WeChaten, a rendkívül népszerű, több mint 1 milliárd felhasználóval büszkélkedő közösségi üzenetküldő alkalmazáson. Egy nappal később a fiók közzétette első bejegyzését.

„A kémkedés elleni küzdelem a társadalom minden tagjának mozgósítását igényli”

címmel a minisztérium azt írta, hogy a nemzetbiztonsági szerveknek nyitva kell tartaniuk a bejelentési csatornákat, például a forródrótokat és az online platformokat, hogy időben kezelni tudják a Kínán belüli kémkedés gyanújáról szóló bejelentéseket – foglalta össze a CNN.

„Erősítik a kémkedés bejelentésére szolgáló mechanizmust a kémkedést bejelentő személyek és szervezetek jogi elismerésével, jutalmazásával és védelmével – tette hozzá a minisztérium – annak érdekében, hogy növeljék a kémelhárítási munkában való részvételt.”

Emellett a minisztérium azt is leszögezte, hogy a „nemzeti szervek, polgári csoportok és kereskedelmi vállalkozások” feladata a kémelhárítási intézkedések végrehajtása, hozzátéve, hogy a kormánynak és „az iparágak vezetőinek” nagyobb felelősséget kell vállalniuk.

A kínai hatóságok évek óta propaganda- és különböző kampányok révén arra ösztönzik a lakosságot, hogy tájékoztassanak a feltételezett külföldi kémekről és kínai kapcsolataikról.

Ezek az erőfeszítések azonban felgyorsultak Hszi Csin-ping alatt, aki az utóbbi évtizedek legautokratikusabb vezetője, és aki az állambiztonságot a legfontosabb eszközévé tette. A tisztviselők és az állami média már régóta azt a narratívát hirdetik, hogy Kínát komoly és állandó fenyegetés éri az „ellenséges külföldi erők” részéről, akik állítólag be akarnak szivárogni az országba és alá akarják ásni annak vezetését, ez az üzenet pedig tovább erősödött, ahogy a nyugati hatalmakkal való kapcsolatok megromlottak.

A kémelhárítási törvények kiterjesztése

Az Állambiztonsági Minisztérium első WeChat-bejegyzése a 2014-es kémelhárítási törvény áprilisban elfogadott és július 1-jén hatályba lépett módosításain alapult. Eszerint a hírügynökségeknek, a műsorszolgáltatóknak, a televízióknak, a kulturális ágazatnak és az internetszolgáltatóknak is részt kell venniük a kémelhárítás elleni oktatásban.

A CNN cikke szerint a legutóbbi módosítások a kémkedés fogalmát az államtitkokról és a hírszerzésről kiterjesztették a „nemzetbiztonsággal és érdekekkel kapcsolatos dokumentumok, adatok, anyagok vagy tárgyak” fogalmára, anélkül, hogy konkrét paramétereket határoztak volna meg e fogalmakra vonatkozóan.

A lépés aggodalmat váltott ki az elemzők körében a külföldi vállalatokra, újságírókra és tudósokra gyakorolt lehetséges hatása miatt, hiszen további jogi kockázatokkal és bizonytalansággal szembesülhetnek munkájukkal kapcsolatban.

Mielőtt a törvény az év elején hatályba lépett volna, a kínai hatóságok bezárták a Mintz Group amerikai vállalati átvilágítással foglalkozó cég pekingi irodáját, és őrizetbe vették öt helyi alkalmazottját.  A Bain & Company amerikai tanácsadó cég áprilisban azt közölte, hogy a kínai rendőrség kihallgatta sanghaji irodájának munkatársait. Japán pedig követeli az Astellas Pharma egyik japán alkalmazottjának szabadon bocsátását, akit márciusban Pekingben kémkedés gyanújával őrizetbe vettek.

Korábban is voltak kémkedés elleni felhívások

Kína korábban többször is felszólította a lakosságot, hogy keressék meg a potenciális kémeket. Tavaly júniusban Kína 100 ezer jüanig (5 millió forint) terjedő „anyagi jutalmat” hirdetett a nemzetbiztonságot veszélyeztető személyekkel kapcsolatos tippekért. Azok, akik kevésbé jelentős információval jelentkeztek, a pénz helyett „szellemi jutalmat” kaptak a hatóságoktól oklevél formájában.

Egy 2016-os kampányban egy 16 részes, képregényszerű plakátot használtak, amelyet egész Pekingben kihelyeztek. A plakát egy fiatal köztisztviselőnő - Hsziao Li, azaz Kis Li - kitalált történetét mesélte el, akit egy vörös hajú, magát vendégkutatónak kiadó külföldi környékez meg.

A David nevű tudós bókokkal, rózsákkal, díszes vacsorákkal és romantikus sétákkal halmozta el a nőt, és meggyőzte, hogy adja át neki a kormány propagandaosztályának belső dokumentumait.