4652 nap után távozik Mark „Teflon” Rutte, a holland és az európai politika állócsillaga. A „holland fickó" – ahogy Orbán egyszer nevezte – nem hozott létre rendszert, egymást követő koalíciós kormányok összetartásának fáradságos munkájával maradt hatalmon.
Miután Angela Merkel 2021 végén 16 év kancellárság után visszavonult a politikától, két olyan miniszterelnök maradt Európában, aki kirívóan hosszú ideje vezette az országát: Orbán Viktor, aki 2010 májusa óta miniszterelnök (és 2030-ig tervez), és Mark Rutte, aki csak kicsivel volt mögötte lemaradva, ő 2010 októbere óta vezette Hollandiát.
Most, 4652 nap után a hágai születésű 56 éves Rutte bejelentette: távozik a politikából. Pártját, a liberális-konzervatív Szabaddemokrata Néppártot (VVD) 17 éve vezeti, erről a tisztségéről is lemond, de az őszi előrehozott választásokig még maradna ügyvivő miniszterelnökként. Utóbbit még nem lehet biztosra venni, ahhoz, hogy az átmenetre maradjon, előbb túl kell élnie egy bizalmi szavazást, amit az ellenzéki pártok kezdeményeztek ellene.
Szerintük Rutte az oka annak, hogy a kormány válságba került, a Munkáspárt szociáldemokrata frakcióvezetője, Attje Kuiken szerint „szükségünk van egy kívülállóra, aki közbelép, hogy elkerüljük a megrekedést és helyreállítsuk a bizalmat". Alapesetben egy bizalmatlansági szavazás nem veszélyeztetné Ruttét, a koalíciójának ugyanis többsége van a törvényhozásban. A koalíciós partnerek azonban a hétvégén világossá tették, hogy őt teszik felelőssé a kormányválságért.
A negyedik Rutte-kormány egy bevándorláspolitikai nézeteltérés miatt robbant szét. Az új rendszer a menedékkérőket két státuszba sorolta volna, az „A" státusz állandó tartózkodási engedélyt jelentene, a „B" státusz ideiglenes lenne. A vita konkrétan arról szólt, hogy a „B" státuszú személyek jogosultak-e családegyesítési jogokra is.
A Rutte-vezette VVD különbséget tenne az üldöztetéssel szembenéző menekültek és a háború elől menekülők között. A párt az utóbbi csoportba tartozó menekültek hozzátartozóinak szeretné megnehezíteni a Hollandiába való beutazást. A két másik koalíciós párt, a Keresztény Unió Pártja és a D66 ezt a javaslatot elfogadhatatlannak találta. Az ügyben nem sikerült megegyezni, a koalíció július 7-én felbomlott.
Mark Rutte azzal érdemelte ki a „Teflon” becenevet, hogy hosszú miniszterelnöksége alatt a legkülönbözőbb párt- és szakpolitikai botrányok sem tudták megingatni, minden lepergett róla, minden nehézség ellenére hivatalban tudott maradni, választásokat tudott nyerni, mindezt egy olyan országban, ahol a pálya nem lejt különösebben senkinek. 2011 decemberében arról írtunk a hvg.hu-n, hogy az első Rutte-kormány jövője bizonytalan, hiszen eleve kisebbségi, a kabinetet a koalíción kívülről támogató, szélsőjobboldali Szabadságpárttal együtt is csak egyfős többséggel rendelkezik a parlamenti alsóházban. A cikk hangvételéből kiderül: senki nem bízott igazán abban, hogy Rutte ki tudja tölteni négyéves mandátumát.
Közel 12 évvel később be kell lássuk, hogy tévedtünk, Rutte a holland és az európai politika állócsillagának bizonyult, hosszabb ideig volt miniszterelnök, mint bárki korábban Hollandiában, ő volt az első, akinek sikerült kitöltenie egy négyéves ciklust az országban az ezredforduló után.
„Az elmúlt napokban sok találgatás volt arról, hogy mi motivált engem" – mondta a parlamentben tartott beszédében kormánya összeomlásáról. „Az egyetlen válasz Hollandia". Rutte „személyes döntésről" beszélt, függetlenül az elmúlt hetek fejleményeitől. A sajtónak nyilatkozva azt mondta, hogy „vegyes érzései" vannak. „Ez nem teljesen érzelemmentes" – mondta a távozó miniszterelnök. „De egyúttal jó érzés átadni a stafétabotot".
Arra a kérdésre, hogy mi marad meg neki leginkább a miniszterelnökségéből, Rutte láthatóan elérzékenyülve annyit mondott: „MH17. Az nagyon nagy dolog volt". A Malaysia Airlines 17-es, Amszterdam és Kuala Lumpur közötti menetrend szerinti járata helyi idő szerint 2014. július 17-én délután zuhant le az orosz–ukrán határ közelében. Egy 2022-es holland bírósági ítélet kimondta: orosz rakétával, oroszok által ellenőrzött területről lőtték le a civil gépet. A tragédiában a gép mind a 298 utasa, köztük 196 holland állampolgár vesztette életét.
Rutte azt mondta, még nem tudja, mit fog csinálni, ha már nem lesz miniszterelnök. Bár hírbe hozták vele, állítása szerint nem ambicionálja a NATO főtitkári pozícióját, viszont évek óta hetente egyszer társadalomismeretet tanít egy hágai iskolában. „Lehet, hogy néhány napig ezt fogom csinálni” – mondta. 2024 második felében az Európai Tanácsnak új állandó elnököt választanak, a jelenlegi elnök, Charles Michel valószínűleg nem marad, ezzel a pozícióval is hírbe hozták Ruttét.
Mark Rutte távozásával Orbán Viktor alaposan elhúzott a leghosszabb ideje hivatalban lévő EU-s miniszterelnökök versenyében. Az új második, Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök jócskán le van maradva – 2013 decembere óta vezeti a miniállamot. Ha nem csak az EU-t nézzük, hanem az egész kontinenst, akkor a belarusz diktátor, Alekszandr Grigorjevics Lukasenko kerül ki győztesen, ő jövőre lesz 30 éve hatalmon, orosz kollégája, Vlagyimir Putyin idén szilveszterkor 24 éve.
Bár Rutte és Orbán régóta ismerik egymást, kettejük kapcsolata sosem volt felhőtlen. 2020-ban, az uniós költségvetés vitája után a magyar miniszterelnök azt nyilatkozta: „Ha nem jön létre a megállapodás, az nem miattam lesz, hanem a holland fickó miatt”. „Nem szeretek ujjal mutogatni, de a holland úr a felelős azért a felfordulásért, amiben most vagyunk”.
Rutte egy parlamenti vitában utalt Orbánra ugyanabban az évben: „Kiderült tehát, hogy példát kell vennem Orbán úrról, tehát korlátoznom kell a melegek jogait Hollandiában, korlátoznom kell a sajtószabadságot Hollandiában, korlátoznom kell a kis pártok jogát a választásokon való részvételre. Örülök, hogy nem hasonlítok arra az emberre!”
Mark Rutte végül a bevándorláspolitikába bukott bele, és bár pártja nem áll rosszul a közvélemény-kutatásokban, már sosem tudjuk meg, mi lett volna, ha újraindul a miniszterelnöki posztért. Abban ugyanakkor igaza volt, hogy nem hasonlít Orbán Viktorra. Úgy lett ugyanis a leghosszabb ideig hivatalban lévő holland miniszterelnök, hogy nem alakította át a választási törvényeket, és az országa politikai-gazdasági rendszerét. Most, 4652 nap után pedig lehet, hogy elmegy tanítani.