Világ hvg.hu/MTI 2022. december. 16. 06:15

Az ukrajnai menekültek több mint harmada maradna Németországban

A menekültek csupán két százalékuk mondta azt, hogy egy éven belül visszatérne Ukrajnába.

A megkérdezett több mint 11 ezer ukrajnai menekült 26 százaléka szeretne végérvényesen Németországban maradni, további 11 százalék pedig még évekig maradna - derült ki egy csütörtökön közzétett német felmérésből.

A menekültek 34 százaléka azt állította, hogy el akarja hagyni Németországot a háború végén, 27 százalék viszont azt mondta, még bizonytalan. A megkérdezettek mindössze 2 százaléka mondta, hogy egy éven belül visszatérne a hazájába.

A felmérés elkészítésének idején, az augusztustól októberig tartó időszakban, a keresőképes ukrajnai menekültek 17 százaléka dolgozott, 71 százalékuk olyan munkakörben, amely egyetemi végzettséget vagy szakképesítést igényel.

A felmérés német munkaerőpiaci és foglalkoztatási kutatóintézet (Institut für Arbeitsmarkt- und Berufsforschung), a német statisztikai hivatal, valamint a német gazdaságkutató intézet összefogásában valósult meg.

A megkérdezett ukrajnai menekültek 60 százaléka azt mondta: Németországba való utazással kapcsolatos döntésüket döntően az befolyásolta, hogy már voltak ott élő családtagjaik, barátaik, illetve ismerőseik. Emellett olyan tényezőket is említettek, mint az emberi jogok tiszteletben tartása, az oktatási rendszer, a befogadó társadalom és Németország gazdasági helyzete.

Kiskorúakat is megkínoztak az oroszok az ukrán ombudsman szerint

Jóváhagyta az Európai Parlament a 18 milliárd eurós uniós támogatáscsomagot Ukrajna működésének biztosítására. Az Európai Bizottság pedig folyósította az 5 milliárd euró összegű rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás utolsó részletét.

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.