Vlagyimir Putyin szerint Oroszország számára elfogadhatatlan a NATO további keleti bővítése, például Ukrajna felvétele. Az orosz államfő hozzátette, a nemzetközi helyzet romlásáról a Nyugat tehet, hiszen nem Oroszország visz rakétákat Kanada és az USA határára.

Közölte, országának következő lépései attól függenek, mennyire kerül veszélybe Oroszország biztonsága.

Azt is elmondta, nem ad garanciát arra, hogy Moszkva nem indít katonai akciót. „Maguk kérnek tőlünk garanciákat. Pedig maguknak kell adni biztosítékot, és nem évek múlva, hanem most. Mi lenne, ha mi vinnénk rakétákat Kanada, az USA, vagy Mexikó határára? Mexikónak voltak területi vitái az USA-val, emlékeznek kihez tartozott Kalifornia, vagy akár Texas? Oroszországot egyszerűen becsapták, a NATO-t már öt hullámban is bővítették” – mondta az elnök arra utalva, hogy a nyugatiak állítólag a Szovjetunió szétesésének időszakában azt ígérték, nem vesznek fel kelet- és közép-európai államokat a nyugati katonai szövetségbe. (Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök egy interjújában cáfolta, hogy kapott volna ilyen ígéreteket.)

Az a gonosz Nyugat

Putyin szerint a nyugatiak azt akarják, hogy Oroszország szakadjon darabokra. „Wilson amerikai elnök egyszer azt mondta a huszadik század közepén, jó lenne, ha Oroszország legalább négy darabra esne szét. 1991-ben 15 országra bomlott szét az állam, de még mindig tovább akarják osztani az országot” – magyarázta Putyin, egyenlőségjelet téve Oroszország és az 1991-ben valóban szétesett Szovjetunió között.

Putyin szerint Ukrajna egyre inkább kiszámíthatatlan politikát folytat, a megválasztásakor békét ígérő államfő, Volodimir Zelenszkij pedig fokozatosan a radikális nacionalisták hatása alá került. Putyin szerint az „ukrán szélsőségesek” pedig arra készülnek, hogy visszafoglalják Oroszországtól a Krím félszigetet, s hogy újra ellenőrzésük alá vonják a szakadárok kezén lévő kelet-ukrajnai területeket.

„Gondolnunk kell a saját biztonságunkra is. Figyelnünk kell arra, mi történik Ukrajnában, s azt is néznünk kell, mikor támadhatnak”

– válaszolta arra a kérdésre, hogy lehetségesnek tartja-e egy orosz–ukrán háború kitörését. Moszkva az utóbbi hetekben mintegy 150 ezer katonát vont össze az ukrán határ közelében, s Kijev attól tart, hogy az orosz hadsereg januárban vagy februárban támadást intézhet az ország ellen.

Krím hivatalosan Ukrajnához tartozik, az félszigetet Moszkva 2014-ben annektálta, a kelet-ukrajnai területeken pedig a Moszkva párti szakadárok vannak hatalmon. Bár a Kreml tagadja, egyre több bizonyíték mutatja, hogy a térségben jelen vannak az orosz hadsereg egységei is.

Navalnij, a kiejthetetlen nevű ellenzéki

Putyin beszélt Alekszej Navalnijról is, és ismét vigyázott arra, hogy ne ejtse ki a legismertebb, s az év eleje óta börtönben fogva tartott orosz ellenzéki nevét. „Oroszországot elfoglalni nem lehet, csak belülről lehet lerombolni. Hogy kik foglalkoztak ezzel a múltban? Azok, akik a külföld érdekeit szolgálták ki, és nem foglalkoztak azzal, mi jó az Orosz Birodalomnak, a Szovjetuniónak, manapság pedig az Oroszországi Föderációnak.

Többször is azt kértük, a külföldet, hogy szolgáltasson bármiféle bizonyítékot arra, hogy mérgezés történt. De nincs ilyen bizonyíték. Adjanak okot arra, hogy újra megnyissuk a vizsgálatot. de ha nincs válasz, akkor lapozzunk"

– mondta Putyin azzal kapcsolatban, hogy Navalnijt 2020 augusztusában Szibériában – minden eddigi tudásunk szerint az orosz titkosszolgálat emberei – novicsok nevű idegméreggel mérgeztek meg. A börtönbüntetéssel kapcsolatban pedig azt mondta Putyin: „A börtönben ülőknek üzenem: ne kövessenek el bűncselekményeket, és ne használják fel mentségként politikai tevékenységüket”. Navalnijt az év elején azért ítélték állítólagos gazdasági bűncselekményei miatt letöltendő börtönre, mert németországi gyógykezelése idején nem tartotta be a feltételes szabadlábra helyezés feltételeit, azaz nem jelentkezett kéthetenként az orosz rendőrségen.

Szólt a külföldi ügynököknek nyilvánított médiumokról és civilszervezetekről is, és azt hangsúlyozta, az oroszországi törvények sokkal liberálisabbak, mint a nyugati hasonló szabályok, hiszen az orosz törvények csak pénzbüntetéssel sújtják az előírások megszegőit, és nem ültetik őket börtönbe. Ezt követően egyáltalán nem okozott meglepetést, amikor ismét bírálta a nyugati liberális értékeket, s kiállt a „hagyományos gendermeghatározás” mellett. „Kitartok a hagyomány mellett, a nő, az nő, a férfi az férfi, az anya az anya, az apa pedig az apa” – mondta Putyin hasonlóan a többi illiberális politikushoz.

Ők is jól teljesítenek, csak ott is sok a halott

Az orosz államfő szerint országa sok fejlett államnál jobban teljesít a koronavírus-járványban. A számok azonban mást mutatnak: a védettek aránya – ebben benne van az a több mint tízmillió oltatlan is, aki átesett a fertőzésen – 59 százalékon áll, Putyin szerint 2022 első negyedévében sikerül majd elérni a kívánt, nyolcvan százalék körüli védettségi arányt. (A 145 millió lakosú országban több mint tízmillióan fertőződtek meg, a halottak hivatalos száma 300 ezer körül van, míg a valós szám ennek valószínűleg több mint a duplája. Továbbra is magas az oltásokat elutasítók aránya, az orosz polgárok nagy része nem bízik meg a Szputnyik V-ben és a többi hazai Covid-oltásban.)

Putyin 2001 óta minden évben tartott év végi sajtótájékoztatót, a legrövidebb is több mint háromórás volt. Az idén – hivatalos magyarázat szerint a koronavírus-járvány miatt – először fordult elő, hogy nem lehetett akkreditációt kérni az eseményre, a Kreml maga választott ki mintegy 500 médiumot, amely képviseltethette magát a Vörös tér melletti Manyezs épületében tartott sajtótájékoztatón. A válogatásnak a független médiumok is áldozatul estek, nem kapott például meghívót a Novaja Gazeta, amelynek főszerkesztője, Dmitrij Muratov az idén megkapta a Nobel-békedíjat.