Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Sok furcsaságot hozott már Donald Trump elnöksége, de az, hogy komolyan felvetődik, hogy egy amerikai elnököt távolítsanak el a hatalomból másfél héttel az előtt, hogy lejárna a mandátuma, még így is váratlanul extrém lezárása ennek a négy évnek. Összegyűjtöttük, mik az alkotmányos lehetőségek Trump elmozdítására, milyenek ezeknek az esélyei, és mi várhat az Egyesült Államokra a következő napokban, ha Mike Pence lenne az elnök, vagy ha Trump maradna.
Mi az a 25. alkotmánykiegészítés?
Ez a jogszabály rendezi az elnök utódlását abban az esetben, ha meghal, lemond vagy elmozdítják, vagy ha épp altatásban végeznek rajta műtétet, ahogy az többször is megesett már. Most azonban az alkotmánykiegészítés negyedik pontját élesítenék, amire még soha nem volt példa. Ez azt mondja ki, hogy
ha az elnök nem képes vagy nem hajlandó ellátni a feladatait, akkor elmozdíthatják.
Egy alkalom volt már, amikor jogászok szerint lehetett volna alkalmazni: amikor 1981-ben Ronald Reagan ellen merényletet követtek el, és olyan állapotban volt, hogy nem tudta átadni a hatalmat, az alelnöke, George Bush éppen repülőn ült, és meg akarta várni a leszállást, hogy utána döntsön. Akkorra viszont Reagan már magánál volt.
Donald Trump esetében fontos az, hogy nincs pontosan szabályozva, mit jelent az, hogy az elnök képtelenné válik a feladata ellátására. Az alkotmány-kiegészítést szándékosan úgy írták, hogy a döntéshozóknak legyen szabad mozgástere ebben. Az viszont egészen biztos, hogy az alelnök beleegyezése nélkül nem lehet ezt alkalmazni.
Egész pontosan az szükséges, hogy igent mondjon az elnök elmozdítására az alelnök, és vagy a kormány 15 tagjából legalább 8, vagy a törvényhozásnak egy erre kijelölt testülete. Ilyen testület most nincsen, de a képviselők elővettek egy korábbi tervet: ez alapján egy 17 tagú, orvosokból, pszichiáterekből és visszavonult politikusokból álló kétpárti testület döntene. Hogy legyen-e ilyen bizottság, arról a következő órákban fognak tárgyalni, ha nem lesz, akkor a kormány többsége dönthet, már amennyiben Mike Pence nem blokkolja az egészet.
Ha viszont élesítik ezt az opciót, akkor a következő történne:
- Trump elnök marad, de semmilyen hatalma nem lesz, minden elnöki hatalom Pence-re száll át,
- Trump jelezheti, hogy alkalmasnak tartja magát az elnökségre, de ekkor négy napon belül Pence és a kormány többsége újra azt mondhatja, hogy nem alkalmas,
- ebben az esetben a Képviselőház és a Szenátus kétharmados többséggel kell, hogy szavazzon Trump elmozdításáról 21 napon belül.
A kérdés nyilvánvalóan az, hogy a demokraták igen szavazatai mellett lesz-e a 211 republikánus képviselőből 68 és a most még 51 republikánus szenátorból 18, aki Trump ellen fordul. Ha lesz, akkor nem kérdés az sem, hogy megoldják, férjen bele az egész eljárás Trump hivatali idejébe. Az elemzői konszenzus erről most az, hogy necces, majdnem annyi republikánus döntéshozót lehet Trump ellen fordítani, amennyit kellene, de bizonytalan, hogy eleget-e.
Hogyan zajlik az impeachment-eljárás?
Ezt már többen ismerik, Bill Clinton és Donald Trump ellen is alkalmazták, előttük először és utoljára 1868-ban (Nixon ellen a Watergate-botrányban nem jutottak el addig, hogy hivatalosan is impeachmentnek hívják az eljárást, ő lemondott, amikor világos lett, hogy a pártja legtöbb képviselője a leváltására szavazna).
Az eljárás, amelyet magyarra alkotmányos vádemelésnek szokás fordítani, ha nem akarunk az angol eredetinél maradni, akkor indulhat el, ha a képviselőház egy bizottsága úgy találja, hogy az elnök hazaárulást, vesztegetést, vagy „egyéb súlyos vétséget” követett el. Trump esetében ez utóbbi pont lehet fontos – jogászok szívesen vitatkoznak arról, hogy az angolul high crimes and misdemeanors elnevezésű csoportba mi tartozik bele.
Első körben a Képviselőház döntene, és mivel ott csak feles többség kell, ráadásul már most a demokraták vannak többségben, ezzel nem is volna gond. Ez után a Képviselőház egy jogi bizottságot állítana fel, amely elkezdi a vizsgálatokat, tanúkat hallgat meg, és amikor elkészült, egy jelentést visz a Szenátus elé. Hivatalosan innentől hívják impeachmentnek az eljárást: a Szenátus egyszerű többséggel dönt arról, hogy meghallgat-e tanúkat, utána pedig kétharmados többség kell ahhoz, hogy elítéljék az elnököt. Ha pedig elítélték, akkor automatikusan el is távolítják a hivatalából.
A probléma egyértelmű. Egyrészt 18 republikánus szenátornak így is Trump ellen kell fordulnia, másrészt ez egy sokkal hosszabb folyamat, mint a 25. alkotmány-kiegészítés alkalmazása. Tehát egészen biztos, hogy nem fér bele a január 20-ig hátralévő időbe.
Mi történik, ha kicsúsznak Trump hivatali idejéből?
Példa nélküli volna, de a témában eddig megszólaló jogászok általában úgy látják, az impeachment-eljárást folytathatják Joe Biden elnöksége alatt is Trump ellen. A 25. alkotmány-kiegészítés szerinti eljárást nem.
Mik a lehetséges szankciók az elnöki cím elvételén túl?
Emiatt a kérdés miatt fontos, hogy megy-e tovább az eljárás. Az alkotmány szerint sem börtönre, sem pénzbírságra nem ítélhetik az elnököt, ez már egy későbbi, egyszerű bíróság előtt lefolytatott eljárásban történhetne meg, azonban amellett, hogy megfosztják a hivatalától, attól is eltilthatják, hogy bármilyen szövetségi választott hivatalt betöltsön a jövőben. Sokkal egyszerűbben megfogalmazva: nem engednék, hogy Trump 2024-ben újra induljon az elnökségért.
Fontos hozzátenni, hogy ehhez is kétharmados többség kell a Szenátusban, tehát a következő ciklusban az 50-ből 17 republikánus képviselő igent kellene, hogy mondjon rá.
És a lázadás mint vád?
Ezt is felvetette néhány demokrata képviselő: a polgárháború után meghozott 14. alkotmánykiegészítés szerint ha valaki szövetségi vagy állami képviselőként vagy vezetőként államellenes lázadásban vett részt, akkor a Képviselőház és a Szenátus kétharmada eltilthatja a választott pozíció betöltésétől. A kulcsszó itt is az, hogy kétharmad. Ezt a szabályt amúgy kétszer használták: 1919-ben és 1920-ban így akadályozták meg, hogy egy képviselő, Victor Berger újra beüljön a Képviselőházba, miután a háborúellenes nézetei miatt nem volt hajlandó résztvenni a világháborúban.
Mit tehet Mike Pence, ha elnök lesz?
Automatikusan minden elnöki hatalom rá szállna át. Ez azért is fontos, mert a járványhelyzet kezelése miatt nem árt, ha az országnak van egy működőképes vezetése, és azért is, mert minél zökkenőmentesebb a hatalom átadása Bidennek és stábjának, annál jobb. De akár még Trump is jól járhatna Pence elnökségével: emlékezetes, Nixon lemondása után Gerald Ford azzal kezdte az elnöki munkáját, hogy kegyelmet adott az elődjének minden ügyben, amelyben vizsgálat folyt ellene.
Elvehetik Trumptól az atomkódot, ha elnök marad?
Nem. És mivel egy atomháború még a mostani helyzetben sem valószínű, egy háború elindítása, például egy Irán elleni légicsapással azonban ott van az opciók között, arra is ugyanez a válasz: az elnök a hadsereg vezetője, ő dönt.
Maga az atomtáska amúgy nem az elnöknél van, hanem az őt felváltva kísérő öt tiszt egyikénél. Ha Trump úgy döntene, hogy atomcsapást indítana, akkor ehhez szükség volna a védelmi miniszterre, Christopher Millerre is, de az ő feladata papíron csak annyi, hogy hitelesítse, valóban az elnök döntött. A demokraták felvetették, hogy valahogyan el kellene venni Trumptól ezt a lehetőséget, mire a hadsereg vezetői azt válaszolták: erre nincs mód. Viszont ha a katonai vezetők, akik megkapják a parancsot, úgy ítélik meg, hogy az elnök illegálisan ad ki utasítást bármilyen hadműveletre, például mert az a nemzetközi jogot sértené, akkor megtagadhatják a parancsot. Ezért természetesen bíróságon kellene felelniük, de egy ilyen helyzetben, mint a mostani, ez is lehetséges opció. Ahogy az időhúzás sem kizárt: Nixon védelmi minisztere elmesélte, amikor egyszer elnöki parancsot kapott a Jordánia elleni légicsapásra egy terrorakcióra válaszul, addig hitegette Nixont azzal, hogy a hatalmas vihar miatt nem lehetséges a sivatagot bombázni, amíg az elnök nem jött elő más ötlettel.
Milyen bonyodalmat okozhat Trump, ha elnök marad?
Egy Irán elleni légicsapás mellett a legtöbben attól tartanak, hogy Trump kegyelmet adna még több embernek a saját környezetéből, aki ellen most vizsgálat folyik. A választási veresége óta kegyelmet adott például Michael Flynn volt nemzetbiztonsági tanácsadónak, aki ellen azért zajlott vizsgálat, mert hazudott az orosz nagykövettel folytatott megbeszéléseiről, decemberben a bagdadi vérengzés elkövetőinek adott kegyelmet, és egyébként is felvetették, hogy a saját környezetéből ezt még többekkel megteheti, kezdve a családjával és ügyvédjével, Rudy Giulianival.
Megkegyelmezhet Trump saját magának?
A távozó elnök többek szerint már feszegette a tanácsadói körében az ötletet, hogy minden olyan ügyben, ahol később vizsgálat folyhat ellene, kegyelmet adna most magának. Az nem kérdés, hogy ez nagyon veszélyes precedens lenne, az már annál inkább, hogy megtehetné-e.
Nixon fontolgatta ezt, de négy nappal a lemondása előtt a saját Igazságügyi Minisztériuma közölte, hogy szerintük ez alkotmányellenes volna, így aztán megvárta, hogy a lemondása után az utóda kegyelmezzen meg neki. Ez azonban nem jogszabály, csak egy álláspont volt. A The New York Times több jogászt is megkérdezett, akik azt mondták: Trump megkegyelmezhet saját magának, azonban ezt az Igazságügyi Minisztérium azonnal megtámadhatja bíróságon, amint Biden hatalomba lép, és nagyon valószínű, hogy még a legkonzervatívabb bíróság sem fogadná el az elnök saját magának adott kegyelmét.
Ráadásul az elnök csak a szövetségi bűncselekményeknél adhat kegyelmet, az olyan ügyekben, amelyet valamelyik tagállam vizsgál, nem. Tehát amikor a New York állam alá tartozó manhattani ügyészség a Trump Organization pénzügyei után nyomoz, ott nem állíthatja le az eljárást, de a Capitolium megtámadása vagy a kérés, hogy Georgiában találjanak neki még szavazatokat, már szövetségi ügy.
Pelosi ismertette Trump felmentésére vonatkozó tervét
