Az amerikai választással foglalkozó szakértők már csütörtök délután elkezdhették fogalmazni, mit kell majd mondani, ha szinte biztossá válik, hogy Joe Biden győz, viszont amíg Pennsylvaniában Donald Trump vezetett, addig óvatosnak kellett maradni. Most jött el a pillanat:

Joe Biden átvette a vezetést Pennsylvaniában, és ha csak nem történik valami hatalmas fordulat, ezzel meg fogja nyerni az elnökválasztást.

Nézzük nagyon röviden a választási matematikát:

Ott, ahol már biztosan végeredményt hirdethetünk, a CNN óvatos összesítése szerint 253-213-ra vezet Biden az elektorok számában.

Ha Pennsylvaniát (20 elektor) megnyeri Biden, akkor ő nyeri az elnökválasztást. 95 százalékos feldolgozottságnál 5600 szavazat az előnye.

Ha Pennsylvaniát valami hatalmas fordulattal Donald Trump mégis behúzná, akkor az lesz az elnök, aki Georgia (16 elektor), Arizona (11) és Nevada (10) közül kettőt megnyer.

• Georgiában 99 százalékos a feldolgozottság, Biden vezet mindössze 1100 szavazattal. De ott a külföldön dolgozók és a tengeren túl szolgálatot teljesítő katonák szavazatait csak ma kezdik el összeszámolni, egyelőre nem lehet senkinek sem odaítélni az államot.
• Arizonában 90 százalékos feldolgozottságnál 49 ezer szavazattal vezet Biden. Ez az állam kivétel az országos trend alól, ott az utolsóként feldolgozott voksok inkább Trumpot segítik, annyira, hogy az elnöknek reális esélye van még fordítani.
• Nevadában 82 százalékos feldolgozottságnál csupán 11 ezer szavazat Biden előnye. Ám a maradék voksok jelentős része Las Vegasból érkezik, ahol Biden sokkal népszerűbb.
• Nem hirdettek még győztest Észak-Karolinában (15 elektor), Alaszkában (3), és a CNN nem ítélte oda Maine 2-es körzetének 1 elektorát sem egyelőre, de nyugodtan számolhatunk úgy, hogy ezek szinte biztosan Trumpé lesznek.

A Decision Desk abban a pillanatban, amikor Biden átvette Pennsylvaniában a vezetést, kihirdette őt elnöknek, és valószínűleg nem sokat kell várni arra, hogy a média jelentős része kövesse őket.

Decision Desk HQ projects that @JoeBiden has won Pennsylvania and its 20 electoral college votes for a total of 273.

Joe Biden has been elected the 46th President of the United States of America.

Race called at 11-06 08:50 AM EST

All Results: https://t.co/BgcQsEyt3j

— Decision Desk HQ (@DecisionDeskHQ) November 6, 2020

Miért volt ez ennyire egyértelmű?

Nate Cohn, a The New York Times elemzője először akkor írta meg, hogy Biden nagyon jól áll Pennsylvaniában, amikor a demokrata jelölt 8 százalékosra csökkentette a hátrányát. Ugyanő korábban azt írta: tudtuk, hogy a levélben elküldött és a választás napja előtt leadott szavazatok Bident fogják segíteni, de nem fogtuk fel, hogy valójában mennyire. És elnézve azt, ami történt, tényleg nagyon nehéz tudatosítani, micsoda különbségeket látunk.

Nézzük a legfontosabb példát! Pennsylvaniában a választás éjszakáján, 70 százalékos feldolgozottságnál körülbelül 700 ezer szavazattal vezetett Donald Trump. Könnyű volt kiszámolni, a maradék 30 százalékban nagyjából kétharmados aránnyal kell Bidennek nyernie ahhoz, hogy átvegye a vezetést. És nemhogy pontosan ez történt volna, sok helyen háromnegyedes arányban hozta Biden a levélszavazatokat. Ezért lehetett már 80-90 százalék közötti feldolgozottságnál mondani azt, hogy a demokrata jelölt esélye nagyon jó – de amíg a megszámolt voksok számában nem vezetett, nem mondhatta ki senki, hogy nyer. Most, hogy átvette a vezetést, nem nagy kockáztatást azt mondani, hogy Trumpnak innen csoda kellene a visszaúthoz.

Ugyanez történt Georgiában is. Ott 70 százalék körüli arányban kellett Bidennek nyernie a levélszavazatokat, és pontosan így is tett. De Arizonában is egy ilyen trendet láthatunk, csak épp Trump javára, ami miatt Biden nem nyugodhatott meg.

Ahhoz szoktunk hozzá, hogy a szavazatok nagyjából egyenlő eloszlásban érkeznek. Most nem így történt, ahhoz még mindenkinek hozzá kell szoknia, hogy pár kivétellel előbb egy elsöprő többségben republikánus, majd ezt követően a nagyon nagy részben demokrata szavazatokat számolják meg.

Pedig ebben nagy meglepetés nem volt – a FiveThirtyEigth a választás előtt megírta, hogy Pennsylvaniában pontosan ez fog történni, Nate Cohn pedig még egy héttel korábban megmondta előre, hogy Arizonában és Pennsylvaniában hogy fog kinézni a szavazatszámlálás utolsó pár órája-napja. A demokraták arra kérték a szavazóikat, hogy a járvány miatt levélben és jó hamar adják le a voksaikat, a republikánusok arra, hogy helyben szavazzanak a választás napján, a legkevésbé sem kell csodálkozni, hogy pontosan ez történt. Sőt, azt is előre lehetett tudni, hogy ennyire el fog húzódni a szavazatszámlálás.

Miért nyerhetett Biden?

Biden 73 millió szavazatot kapott, és Kaliforniából, ahol még javában számolnak, még jó sokra számíthat – soha amerikai elnökjelölt nem kapott ennyi voksot. Csakhogy Donald Trump 69 millió szavazata a második legnagyobb érték az örökranglistán. Az látszik, hogy mindkét jelöltnek nagyon jól sikerült a mozgósítás.

Ami az ezen túli részleteket illeti, ott még sokáig fogják a szakértők elemezni az exit pollokat, egyelőre annyi tűnik biztosnak:

• óriási és egyre növekvő a szakadék a demokrata többségű városok és a republikánus vidék között,
• a hagyományosan inkább konzervatív idős szavazók most inkább Biden felé fordultak, bár kérdés, hogy ez trend lesz-e, vagy csak annak tudható be, hogy Trump elrontotta a járványkezelést,
• Floridát azért mérték félre, mert az ottani latino fiatalok jóval inkább Trumpot támogatták, mint Bident. Vannak ennek jelei Texasban is, de országos trendről alaposabb elemzés nélkül még nem lehet beszélni.
• Sokkal kevesebb szavazatot kaptak a kis pártok jelöltjei, mint négy éve, így, hogy nem minden idők két legnépszerűtlenebb jelöltje csapott össze,
• és bár az elektori rendszer miatt sokat kellett izgulni, az elmúlt húsz évben csak egy alkalom volt, amikor szavazatszámban ennyivel győzte le volna az első helyezett a másodikat.

A kompromisszumok évei jöhetek

Az egyértelmű volt kezdettől fogva, hogy a Kongresszus alsóházában kényelmes demokrata többség marad, és ez így is történik, még akkor is, ha a demokraták egy kicsit gyengébben szerepeltek az elváráshoz képest. A Szenátusban annál rosszabb számukra a helyzet. Van még hely, ahol még számolják a szavazatokat, Georgiában pedig az állam mindkét szenátori helye valószínűleg második fordulóban dől el (ott 50 százalék kell a győzelemhez, és a kis pártok jelöltjei pont annyit elvittek, hogy ne legyen meg ez), de a realitás az, hogy a republikánusok esélyei sokkal jobbak a szenátusbeli többségre. Ez pedig azt jelenti, hogy Joe Bidennek nem lesz annyira szabad mozgástere, mint amennyit reméltek a választás előtt.

Donald Trump csalást kiált

Trump nem tűnik jó vesztesnek. Miután már a választás éjszakáján kihirdette a saját győzelmét, az elmúlt két napban a demokraták választási csalásáról szóló álhírekkel és összeesküvés-elméletekkel szórta tele a Twittert, és egy sajtótájékoztatót is tartott, amely annyira botrányosra sikerült, hogy még a saját párttársai közül is többen szóltak, hogy ez már a demokratikus intézményrendszer aláásása, a választásnak akkor lehet eredménye, ha minden voksot megszámoltak.

A kommunikáció persze csak egy dolog, sokkal fontosabbak a jogi lépések. Trumpék több bíróságon is megtámadták a szavazatszámlálási folyamatot, de eddig vagy elutasították a kérelmeiket, vagy csak a végeredményt nem befolyásoló apró változásokra kötelezték a bírák a szavazatszámlálókat. Trump azzal fenyegetett, hogy a most már 6:3-as arányban konzervatív többségű Legfelsőbb Bírósághoz fordul. De abban egyetértenek az elemzők: kis szavazatkülönbségnél, ahol tényleg van jogi probléma, beavatkozhatnak a bírák, egy olyan helyzetet nem valószínű, hogy felvállalnának, amit a társadalom nagy része választási csalásnak érezne.