Boris Johnson brit miniszterelnök a héten kezdeményezte a parlament ülésezésének felfüggesztését, mindössze két hónappal azelőtt, hogy az ország a jelenleg érvényes határidő szerint október 31-én kilép az Európai Unióból.
"Állítsuk meg a puccsot" jelmondattal hirdette meg az Európa nevű Brexit-ellenes kezdeményezés a tüntetéseket a többi között Londonban, Manchesterben, Newcastleban, Bristolban és Belfastban.
Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője egy skóciai tüntetésen vett részt, a londoni tömeghez Diane Abbott, a Munkáspárt árnyékkormányának belügyminiszter-jelöltje szólt.
Londonban a tüntetők a Downing Street 10. alatti kormányfői rezidenciát védő kapuknál gyülekeztek, ahol különböző jelmondatokat skandáltak, és transzparenseket illetve uniós zászlókat tartottak a kezükben. "Boris Johnson, szégyelld magad", "Trump bábja, szégyelld magad", "Hazug Johnson, szégyelld magad" - kiabálták a résztvevők hírügynökségi beszámolók szerint.
Johnsont nem az emberek választották
- mondta az egyik tiltakozó, aki hozzátette:
Nem engedhetjük meg egy ilyen politikusnak, hogy katasztrófába vezessen minket.
A brit miniszterelnök a héten kérte a parlamenti munka felfüggesztését II. Erzsébet királynőtől, ezzel az ellenzéki képviselők szerint Johnson ezzel azt akarja elérni, hogy a parlament ne tudja megakadályozni a megállapodás nélküli Brexitet.
II. Erzsébet jóváhagyta a kérelmet - nem nagyon tehetett mást -, így szeptember 9. vagy 12-étől október 14-éig felfüggesztik a parlamen munkáját. Korábban egy petícióban több mint egymillióan kérték, hogy ne teljesüljön Johnson akarata.
Johnson egy interjúban arról beszélt,
a Brexit késleltetése megakadályozhatja, hogy biztosítsák azt a megállapodást, amelyre szerinte Nagy-Britanniának szüksége van.
Keményvonalas Brexit-párti politikusok elsősorban az ír-szigeti határ átjárhatóságát szavatoló vészmegoldást kifogásolják abban a megállapodásban, amelyet tavaly novemberben kötött a brit kormány az Európai Unióval. Ezt a kiválási megállapodást a brit parlament alsóháza háromszor is elutasította.
Az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és az Ír Köztársaság határa a brit kiválás után az EU külső határa lesz, de a határ átjárhatósága a több évtizedes, ír-szigeti fegyveres konfliktust lezáró, úgynevezett nagypénteki megállapodás egyik sarokköve. Ennek szavatolására állapodott meg London és Brüsszel arról, hogy amíg nem születik jobb megoldás, addig Észak-Írország nagyrészt része marad az uniós egységes piac szabályrendszerének, és az ország egésze közös vámterületet alkot az Európai Unióval.