Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Három dél-amerikai ország, Guatemala, Honduras és Paraguay is úgy döntött már, hogy átviszi nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe, s arra számítunk, hogy Európában is beindul ez a folyamat: arról beszélnek, hogy hamarosan Csehország, s talán Lengyelország is követi majd az USA példáját – mondta a hvg.hu-nak Arye Mekel, a Begin-Szadat Stratégiai Tanulmányok Központ nevű intézet vezető kutatója. Izrael egykori helyettes ENSZ-nagykövete szerint a hétfőn kitört palesztin-izraeli összetűzések hevessége napokon belül alábbhagy.
hvg.hu: Megosztja a világot az, hogy az Egyesült Államok átvitte nagykövetségét Jeruzsálemből, s elismerte a várost Izrael fővárosaként. Az EU – néhány tagországot, például Magyarországot leszámítva – hibának tartja a döntést, míg az USA szerint a döntés a realitások elismerése, és nem akadályozza a béke megteremtését.
Arye Mekel: Nagyon fontos és történelmi döntést hozott az USA, számunkra az utóbbi hetven évben is Jeruzsálem volt Izrael fővárosa, még akkor is, ha ezt a világ országai nem ismerték el. Hatalmas jelentősége van annak, hogy most a világ legerősebb országa döntött nagykövetsége áttelepítéséről, s ezzel a fővárosi státusz elismeréséről. Más országok is rátérnek erre az útra, Honduras, Guatemala és Paraguay is átviszi nagykövetségét Jeruzsálembe, s azt is hallani, hogy Csehország és talán Lengyelország is így dönt majd. A Jeruzsálem fővárosként való elismeréséről döntő Trumpot egyébként nem csak az Amerikában élő zsidók támogatták, hanem az Izraelt szövetségesnek tekintő evangéliumi keresztények is, akik a választáson hatalmas arányban voksoltak Trumpra. Ez pedig mintegy negyvenmillió választót jelent.
hvg.hu: A követség átköltöztetése miatt viszont évek óta nem látott hevességgel újultak ki a palesztin-izraeli összetűzések. Mekkora az eszkaláció veszélye?
A. M.: Jeruzsálemben és Csiszjordániában gyakorlatilag teljes a nyugalom, semmivel sem nagyobb a feszültség, mint néhány nappal korábban. Gázában egészen más a helyzet, ott elsősorban nem a nagykövetségről hozott döntés miatt törtek ki zavargások, hanem azért, mert most van Izrael állam létrehozásának a hetvenedik évfordulója, s ezt a palesztinok a tragédia napjaként tartják számon. Gázában az Izraelt el nem ismerő Hamász van hatalmon, s a szervezet tagjai mindent elkövetnek, hogy felfordulást okozhassanak.
hvg.hu: De mennyivel súlyosabb a helyzet most, mint korábban, meddig tarthatnak az összecsapások?
A. M.: Szerintem néhány napon belül alábbhagy az összetűzések hevessége, részben azért, mert a Hamász tudja, nagyon nagy árat fizet a rendbontásért. Azért sem fog sokáig tartani a válság, mert a Hamász nehéz helyzetben van. A térségben élő mintegy kétmillió ember súlyos nehézségek közepette él, mert a Hamász a beérkező pénzek nagyobbik részét fegyverekre költi. Az is súlyosbítja a helyzetet, hogy Izrael nem engedi be dolgozni Gázából a palesztinokat, mert ha ezer ember közül csak egy terrorista lenne, már az is tragikus következménnyel járna. És Egyiptom is lezárja – ugyancsak biztonsági megfontolásokból – a gázai határt így oda sem mehetnek dolgozni a gázai palesztinok. A Hamász ugyanis együttműködik az Egyiptom által veszélyforrásként számon tartott Muszlim Testvériséggel. Az előfordulhat, hogy az áldozatok miatt most néhányan szimpatizálni fognak a Hamásszal, de az ENSZ Biztonsági Tanácsán nem fognak tudni áterőltetni Izraelt elítélő határozatot, mert az USA előterjesztéseket meg fogja vétózni.
A jeruzsálemi amerikai követség megnyitása nyomán kiújult konfliktus további fejleményeiről itt olvashatnak.
A világ aggódik a gázai események miatt, s nem örül a követségáthelyezésnek
