Történelmi eseménynek nevezték az izraeli és amerikai politikusok azt, hogy Tel-Avivból Jeruzsálembe költöztetik át az USA nagykövetségét, és ezzel Washington elismerte Jeruzsálemet a zsidó állam fővárosaként. A Donald Trump elnök által elrendelt jeruzsálemi nyitás napján a Gáza-övezet és Izrael határán kitört zavargásokban több mint ötven palesztin halt meg. Magyarország – az EU-tagállamok többségével ellentétben – támogatja a költöztetést. Az al-Káida terrorszervezet szent háborút hirdetett az USA ellen.
Az Izrael és a Gázai-övezet határán dúló véres összecsapások ellenére sem halasztották el az Izrael megalakulásának hetvenedik évfordulójára időzített követségnyitást, az ünnepségen jelen volt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, valamint Ivanka Trump, Donald Trump lánya és Jared Kushner, Ivanka Trump férje.
A költöztetést elhatározó Donald Trump videoüzenetében azt hangsúlyozta, hogy az USA elsőként ismerte el hetven évvel ezelőtt Izrael önállóságát, s most elismeri a zsidó állam azon jogát, hogy eldöntse, mi legyen a fővárosa. Jeruzsálemben van az izraeli kormány, a parlament, a miniszterelnök és a legfelső bíróság székhelye. Természetesen az elnöki tweet sem maradhatott el:
Big day for Israel. Congratulations!
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) 2018. május 14.
Kushner – Trump tanácsadója – beszédében hangsúlyozta, míg több elnök folyamatosan meghátráltak a követség költöztetése elől, Trump betartja választási ígéretét. „Izrael az egyetlen állam a Közel-Keleten, ahol a zsidók, muszlimok és keresztények szabadon gyakorolhatják vallásukat” – hangsúlyozta Kushner, majd hozzátette: bízik abban, hogy hosszabb távon megvalósítható a zsidók és palesztinok közötti béke.
Néhány órával a hivatalos megnyitó előtt véres összecsapások törtek ki Izrael és a Gázai-övezet határán. Beszámolók szerint már több mint ötven palesztint lőttek agyon az izraeli rendfenntartók, és 2400 körül van a sebesültek száma. Az áldozatok között gyermekek is vannak, s a zavargások helyszínén sűrű sötét füst kavarog. Az összetűzést a köveket és Molotov-koktélokat dobáló tiltakozók kezdték, míg az izraeliek mesterlövészekkel vadásszák le a zavargások vezetőinek tartott palesztinokat. Izraeli források szerint a zavargásokban mintegy 35 ezer palesztin vesz részt.
A palesztinok szerint a követség átköltöztetése egyértelmű jele, annak, hogy az USA teljes egészében Izrael oldalára állt, s jóváhagyja, hogy a több vallás által is szent helyként számon tartott Jeruzsálem egésze Izrael felügyelete alatt maradjon.
A költöztetést annak ellenére rendelték el, hogy az új amerikai követség csak évek múlva épül fel, s most csupán a jeruzsálemi amerikai konzulátus épületét nevezték ki nagykövetségnek. A konzulátusi épület abban a városrészben áll, amely 1967 előtt is Izraelhez tartozott, így nincs azon a területen, amelyet Izrael a nemzetközi jog értelmezése szerint megszállva tart. Izrael 1980-ban annektálta egy törvényben az 1967-ben elfogadott Kelet-Jeruzsálemet, s ezt a lépést a nemzetközi közösség nem simerte el, így a nyugati államok követségei Tel-Avivban működnek.
Az első időben csupán David Friedmann nagykövet és néhány diplomatája dolgozik majd Jeruzsálemben, s miközben épül az új követség, fokozatosan bővítik majd a konzulátust is. A költöztetés előzménye, hogy az USA kongresszusa 1995-ben elfogadta a Jeruzsálemi követség-törvényt, melynek értelmében Jeruzsálemet kellene elismerni Izrael fővárosaként. A hivatalban lévő elnökök azonban – biztonsági okokra hivatkozva – fél évenként elhalasztották a törvény életbe léptetését. Trump arra hivatkozva szakított ezzel, hogy szerinte nem egyéb a realitások elismerésénél, hogy Jeruzsálem Izrael fővárosa.
Itt megnézheti a követséget megnyitó ceremóniát:
A jeruzsálemi amerikai követség megnyitása nyomán kiújult konfliktus további fejleményeiről itt olvashatnak.