Világ hvg.hu/MTI 2024. november. 27. 07:03

Itt vannak az Izrael és a libanoni Hezbollah közötti tűzszüneti megállapodás pontjai

A fegyverszüneti megállapodásban tizenhárom pont szerepel, előírják, hogy Dél-Libanonban csak a hivatalos biztonsági erők és a hadsereg lehet fegyveres szervezet.

Az izraeli biztonsági kabinet kedd este megszavazta a libanoni Hezbollahhal a tűzszünetet, amely szerda hajnalban, helyi idő szerint 4 órakor lép életbe.

Tűzszünetről állapodott meg Izrael és Libanon

A hírt Joe Biden amerikai elnök jelentette be.

A kabinetben tíz igen szavazattal és Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter egyetlen ellenszavazatával fogadták el az Iránból támogatott libanoni síita Hezbollah terrorszervezet ellen közel tizennégy hónapja tartó harcok beszüntetését.

A Hezbollah az iszlamista Hamász terrorszervezet támogatására 2023. október 8-án csatlakozott az Izrael elleni háborúhoz, egy nappal a Hamász meglepetésszerű terrortámadása után.

„Izrael nagyra értékeli az Egyesült Államok hozzájárulását a fegyvernyugvás elérésének folyamatához, és fenntartja a jogát, hogy fellépjen a biztonságával szembeni bármilyen fenyegetés ellen” – emelte ki a miniszterelnöki hivatal a közleményében.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök felsorolta az okokat, melyek miatt a tűzszünet mellett döntött, beleértve „a fegyverzet érkezésének késedelmét, ami hamarosan megoldódik”, de nem szólította fel az Izrael északi részén élőket, hogy térjenek vissza otthonaikba.

A fegyverszüneti megállapodásban tizenhárom pont szerepel:

  1. A Hezbollah és más libanoni fegyveres csoport nem hajt végre támadó akciót Izrael ellen.
  2. Izrael sem hajt végre támadó katonai lépést libanoni célpontok ellen földön, levegőben és a tengeren.
  3. Izrael és Libanon elismeri az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1701. számú határozatának jelentőségét.
  4. Ezek a kötelezettségvállalások nem zárják ki Izrael és Libanon önvédelemhez való jogának gyakorlását.
  5. Dél-Libanonban csak a hivatalos libanoni biztonsági erők és hadsereg lesz fegyveres szervezet, amely fegyvert hordhat vagy haderőt működtethet.
  6. Fegyverek vagy fegyverekkel kapcsolatos anyagok Libanonban történő értékesítése, szállítása és gyártása a libanoni kormány felügyelete és ellenőrzése alatt áll.
  7. Le kell szerelni minden, fegyverek és fegyverekhez kapcsolódó anyagok gyártását végző, nem engedélyezett létesítményt.
  8. Felszámolnak minden, a kötelezettségnek nem megfelelő katonai infrastruktúrát és bázist, és elkoboznak minden engedély nélküli fegyvert.
  9. Létrehoznak egy Izrael és Libanon számára elfogadható bizottságot, amely felügyeli és segíti ezen kötelezettségvállalások teljesítését.
  10. Izrael és Libanon jelentést nyújt be ennek a bizottságnak és az UNIFIL (ENSZ békefenntartó) haderőnek ezen kötelezettségvállalások esetleges megsértéséről.
  11. Libanon hivatalos biztonsági és katonai erőket telepít a határ mentére, és a Dél-Libanont elkülönítő vonal átkelőhelyeihez a rendezési terv szerint.
  12. Izrael 60 napon belül fokozatosan visszavonul a kék vonaltól délre.
  13. Az Egyesült Államok előmozdítja a közvetett tárgyalásokat Izrael és Libanon között egy elismert szárazföldi határ kijelölése érdekében.

A megállapodás hatvannapos tűzszünetet határoz meg Izrael és Libanon között, mely időszak alatt a Hezbollahnak teljes egészében ki kell vonulnia az izraeli határ térségéből a Litani folyótól északra, és a libanoni hadsereg fokozatosan felsorakozik Dél-Libanonban az izraeli hadsereg (IDF) fokozatos kivonulásával egy időben.

Az egyezmény az Egyesült Államok vezetésével nemzetközi felügyelet alatt áll. Az ideiglenes megállapodás később véglegessé válik, és az Izrael és Libanon közötti szárazföldi határ kijelöléséről szóló tárgyalások alapját fogja képezni.

Izraeli követelésre a megállapodásnak melléklete egy amerikai garancialevél, miszerint Izraelnek joga lesz fellépni Libanonban az egyezmény megsértése esetén.

Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.