Hatáskörét túllépve és szabályokon átlépve egyengette bizalmasai karrierjét az Európai Parlament (EP) elnökeként Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje és jövendő elnöke - írta hétvégi számában a Der Spiegel című német hírmagazin. Az EP szerint nem történt szabálysértés.

A Der Spiegel belső parlamenti dokumentumokra hivatkozva azt írta, hogy a baloldali politikus nemcsak kancellárjelölti kampányának vezetője, Markus Engels pályafutását segítette kétes módon, hanem EP-elnöki kabinetje négy további tagjának előmeneteléről is igyekezett gondoskodni, nemigen törődve a szokásokkal és a személyzeti szabályzattal.

Tavaly októberben önhatalmúlag kezdeményezte a négy munkatárs előléptetését, és azon kívül, hogy jól fizetett osztályvezetői posztra helyezzék őket, azt is el akarta érni, hogy vezető tisztségben eltöltött szolgálati időként számolják el nekik azt az időszakot, amelyben mellette dolgoztak.

A lap szerint az EP-ben nehezen tudták feltartóztatni az elnök törekvését, és nem is teljesen, hiszen Markus Engels esetében Martin Schulz keresztül tudta vinni elképzelését. Engels 2012-től Schulz közbenjárására az EP berlini tájékoztatási irodájában kapott munkát, méghozzá olyan szerződéssel, amelynek alapján Brüsszelben volt a munkahelye. Az úgynevezett hosszú távú kiküldetés révén Engels a fizetése 16 százalékának megfelelő külszolgálati pótlékhoz jutott, és csak 2012-ben több mint 16 ezer euró értékben számolt el útiköltséget, pedig szinte mindig Berlinben volt.

Az EP sajtóosztálya német hírportálokon idézett közleményében azt írta, hogy a parlamentnek "nincs tudomása munkatársak szabályellenes áthelyezéséről vagy előléptetéséről".

A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című lapnak az EP egy szóvivője azt mondta, hogy azért alkalmazták a hosszú távú kiküldetés formáját, mert takarékosabb megoldás volt, mint nagy számú Brüsszel-Berlin szolgálati utat finanszírozni.

Az EP költségvetési ellenőrző bizottságának (CONT) elnöke, Ingeborg Grässle ezt másként látja. Szerinte az eset azt jelenti, hogy Martin Schulz hosszú távú kiküldetéshez, vagyis 16 százalékos adómentes pótlékhoz és napidíjhoz juttatta egy munkatársát, akinek elő sem kellett vennie a bőröndjét, mert továbbra is berlini otthonában lakhatott. "A szabályokat nem ilyen esetekre alkották" - állapította meg Ingeborg Grässle, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa.

A Der Spiegel felidézte, hogy a CDU és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) készített egy "Schulz-dossziét" a volt EP-elnök kifogásolható ügyeiről. Azonban Markus Engels és az elnöki kabinet további négy tagjának támogatását nem politikai vetélytársak kifogásolják, hanem az EP-ben dolgozó hivatalnokok, olyan bürokraták, akikre nem jellemző a politikai sárdobálás - tette hozzá a Der Spiegel.

A CDU/CSU egyelőre nem teregette ki a dosszié tartalmát, így csak néhány részlet ismert, köztük az, hogy Martin Schulz kedvenc strasbourgi vendéglője egy előkelő, drága étterem. Sajtóértesülések szerint a CDU elnökségében nem örülnek annak, hogy kiszivárogtak részletek, és ugyan még nem döntötték el, hogy miként reagáljanak az SPD támogatottságának lendületes emelkedésére, de arról már határoztak, hogy kerülik a személyeskedést a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás kampányában, így például nem hozzák szóba Martin Schulz fiatalkori alkoholbetegségét, és azt sem, hogy nem tett érettségi vizsgát.

A CSU szerint sem ilyen ügyekkel kell foglalkozni. Az SPD-s jelölt politikáját kell támadni, és nem a személyét - húzta alá Horst Seehofer CSU-elnök, bajor miniszterelnök a Der Spiegelnek nyilatkozva. Megjegyezte: "ugyan kinek használna, ha arról beszélnénk, hogy melyik vendéglőbe járt Martin Schulz".

Martin Schulz január vége óta az SPD kancellárjelöltje. Színre lépése óta pártjának országos választói támogatottsága a 20-23 százalék közötti sávból 30 százalék fölé emelkedett. Egy vasárnap ismertetett felmérés szerint már meg is előzte a CDU/CSU-t; az Emnid adatai szerint az SPD 33 százalékon áll, ami a kutatóintézet vizsgálataiban példátlan mértékű, 12 százalékpontos emelkedés az egy hónappal korábbihoz képest, míg az Angela Merkel kancellár vezette jobbközép pártszövetség 5 százalékponttal 32 százalékra gyengült.