Az izraeli civilellenes törvénynek nem sok köze van ahhoz, amit Németh Szilárd villantott fel pár hete, de elvadult ötletek ott is voltak, és a szellemisége, meg az általa okozott kár nagyjából azonos a magyaréval. A legnagyobb izraeli jogvédő szervezet ügyvédjét kérdeztük arról, mi várhat ránk a kinti példa alapján.
Németh Szilárd kirohanása után egyre több helyen hozták kapcsolatba a belengetett civilnyúzó intézkedéseket egy tavaly elfogadott izraeli törvénnyel és Arthur J. Finkelsteinnel, a Fidesszel is kapcsolatban álló külföldi tanácsadóval, aki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök politikai pályája során is többször felbukkant: 1999-ben, illetve 2013-ban egy rövid időre a koalíció gründolása idején. A legnagyobb izraeli jogvédő szervezetnél érdeklődtünk, felismerik-e az izraeli törvény nyomait a magyar kezdeményezésben és van-e bármi köze Finkelsteinnek a civilnyomorításhoz.
Debbie Gild-Hayo a Társaság a Polgári Jogokért Izraelben nevű szervezet (Association for Civil Rights in Israel, ACRI) ügyvédjeként dolgozik több mint 10 éve. A legnagyobb izraeli jogvédő szervezet 45 évvel ezelőtt jött létre azzal a céllal, hogy az emberek alapvető jogait védje Izraelben és azokon a területeken, amelyeket Izrael ellenőriz. Izraeli arabok, palesztinok, beduinok, melegek, menekültek és egyéb kisebbségek jogi képviselete mellett jelentéseket küld az ENSZ illetékes szakbizottságainak is arról, betartja-e Izrael az alapvető emberi jogokkal kapcsolatos vállalásait, kötelességeit.
hvg.hu: Mennyire hasonlít a civil szervezetek vezetői számára vagyonbevallást előíró magyar elképzelés a civil szervezetek gazdálkodásával kapcsolatos izraeli törvényre, melyet tavaly nyáron fogadott el az izraeli parlament, a kneszet?
Debbie Gild-Hayo: Egyáltalán nem hasonlít, és mindjárt azt is elmondom, miben tér el tőle az itteni szabályozás, de előtte hadd szögezzem le, hogy kapcsolat azért van közöttük. Ez pedig az a kár, amelyet a jogvédő szervezeteknek okoznak. A cél, hogy a hatalom hiteltelennek, illegitimnek tüntethesse fel ezeknek a szervezeteknek a munkáját.
Azt sugallja, hogy rossz szándék vezérli az embereket, akik ott dolgoznak, de legalábbis egy másik ország megbízásából teszik, amit tesznek, az ő érdekeiket kiszolgálva.
A mi esetünkben számos törvényjavaslat érkezett, amelyek különböző módon szabályozták volna a működésünket. Volt, amelyik a pénzügyi forrásokat térképezte volna fel és adóztatta volna meg. Ez azonban a kormány számára szimpatikus szervezeteket is sújtotta volna. Egy ponton felmerült az is, hogy a külföldről jelentős támogatást kapó szervezetek munkatársainak megkülönböztető jelzést kellett volna viselniük, amikor kormányzati szereplőknél vagy képviselőknél lobbiznak. Ezt azonban a parlament elég gyorsan elvetette, mert nem vetett volna jó fényt az országra. Itt még mindig sokan élnek, akik egykor viseltek megkülönböztető jelzést a holokauszt alatt. Egy másik javaslat pedig attól tiltotta volna el a szervezeteket, vagy nagyon megnehezítette volna számukra, hogy a legfelsőbb bírósághoz forduljanak, ami jogvédők esetében nagyon fontos lehetőség.
A végére azonban ezek a kemény, szigorú javaslatok jócskán fellazultak, és az egészből annyi maradt, hogy azok a szervezetek, melyek támogatásuk több mint felét közvetve vagy közvetlenül külföldi kormányoktól vagy kormányzati ügynökségektől kapják (leginkább az ENSZ-től, az EU-tól vagy az Egyesült Államoktól), kötelesek ezt jelezni a nyilvános kommunikáció (tévé, internet, újságok) során, vagy amikor kormányzati tisztviselőkkel veszik fel a kapcsolatot. Ki kell tenni a honlapjukra a donorok listáját is. (A jelentés elmaradása esetén 7500 dolláros büntetés szabható ki – a szerk.).
A végeredmény tehát nem annyira vészes. Ennél sokkal több kárt okozott a hiteltelenítést célzó kampány. Ma bárhová megyek tárgyalni, az első kérdés mindig az, honnan kapjuk a pénzt, ki pénzel minket. Mindezt úgy, hogy mi vagyunk a legnagyobb jogvédő szervezet egész Izraelben. A törvényt egyébként végül azért fogadták el, mert a Bayit Yehudi (Zsidó Haza) nevű jobboldali párt részéről a koalícióra lépés egyik feltétele volt.
A cél tehát az volt, hogy aki külföldről kap pénzt, azt úgy tüntessék fel, mint egy idegen hatalom ügynökét.
hvg.hu: Izraelben viszont rengeteg jobboldali cionista szervezet is működik külföldi pénzből, a legnagyobb donorok éppen az Egyesült Államokból küldenek támogatást. Ez nyilván rájuk is vonatkozik.
D. G.-H.: Nem, mert ezek többsége magánadomány, ezt pedig a törvény szerint nem kell feltüntetni, csak az állami támogatásokat. Másrészt ezek a csoportok sok pénzt kapnak az államtól is. A jogvédő szervezetek viszont nem kapnak és nem is fogadnak el állami támogatást, hiszen az emberek jogait a kormányzattal szemben védik. A legtöbb esetben ez az alapvető demokratikus jogokkal vagy a palesztinok jogaival foglalkozó szervezetekre vonatkozik, de oktatással és a menekültek helyzetével foglalkozó csoportok is vannak köztük.
hvg.hu: Izraelben kell vagyonnyilatkozatot leadniuk a civil szervezetek vezetőinek?
D. G.-H.: Nem. A szervezeteknek minden évben le kell adniuk egy pénzügyi kimutatást, de ennek semmi köze a tavalyi törvényhez. Ez nem csak a civil szervezetekre vonatkozik, hanem tulajdonképpen minden szervezetre, cégre, csoportra. Ez nagyon részletesen beszámol a financiális helyzetről egészen az egyes emberek beosztásáig, de a vagyonukkal nem foglalkozik.
hvg.hu: Hallott már Arthur J. Finkelsteinről?
D. G.-H.: Igen.
hvg.hu: Magyar sajtóhírek szerint a tavaly elfogadott izraeli törvény kidolgozásában is részt vett. Ön tud erről?
D. G.-H.: Nem tudom tényszerűen állítani. Azonban az elmúlt 10 évben, amióta a civil szervezetek elleni hadjárat tart, többször feltűnt Izraelben. A törvény mögött jobboldali politikusok és más tanácsadók állnak. Lehet, hogy Finkelstein is közöttük van, nem tudom. A lényeg, hogy ez a keményvonalas jobboldal részletesen kidolgozott módszere arra, hogyan törjék le a civil szervezetek szarvát.
hvg.hu: A magyar kormánypárt alelnöke szerint Donald Trump megválasztásával végre adott a nemzetközi lehetőség, hogy fellépjen a kormány az “álcivil” szervezetek ellen. Önöknél is változni fog a széljárás?
D. G.-H.: Nos, nem tudom megjósolni, mi fog történni, de ha a legrosszabb forgatókönyvet vesszük, hogy a jobboldali nacionalista konzervatív kormányok összefognak – és ez a trend már most is látszik –, akkor természetesen nálunk is lehet rosszabb a helyzet. Egy globális hadjárat látszik kirajzolódni a civil szervezetek, a sajtó, az ellenzéki csoportok ellen ott, ahol hasonló meggyőződésű vezetés van hatalmon.
hvg.hu: Soros György önöknél is közellenségnek számít?
D. G.-H.: Nézze, szerintem az izraeli közvélemény többsége azt sem tudja, ki ő. A kormányzat viszont nagyon is tudja, kiről van szó és nem is kedvelik, hiszen olyan ügyeket támogat, amelyek kényelmetlenek számukra. Ráadásul rengeteg pénze van, ezért nehezen is tudják felvenni vele a harcot. Izraelben a New Israel Fundot támogatja, amely a Netanjahu-kormány szemében az egyik főellenség a civil szervezetek közül..
Amerikai TASZ: Németh Szilárdnak igaza van
Az egyik legrégebbi és legnagyobb amerikai civil jogvédő szervezet vezetője szerint a megváltozott nemzetközi környezet valóban alkalmassá válhat a civil szervezetek megzabolázására, ahogyan azt a Fidesz alelnöke állítja. Ő és több másik amerikai szervezet képviselője is beszélt a hvg.hu-nak arról, mit gondolnak a magyar kormányzati szereplők kijelentéseiről.