2014. szeptember. 18. 18:07 MTI Utolsó frissítés: 2014. szeptember. 18. 18:09 Világ

Terrorellenes törvény van, kormány még nincs Líbiában

Megszavazta a líbiai parlament az észak-afrikai ország első terrorizmus ellenes törvényét, amely szerint súlyos börtönbüntetés vár a terroristákra. Életfogytig tartó szabadságvesztésre számíthat az, aki terrorszervezetet alapít vagy irányít. Tíz év börtönt kaphat az, aki ilyen csoportokhoz csatlakozik.

A csütörtökön nyilvánosságra hozott jogszabály szövege szerint terrorizmusnak minősül minden olyan erőszakos cselekmény vagy fenyegetőzés, amelynek célja a közrend súlyos megzavarása vagy a társadalom biztonságának, illetve érdekeinek veszélyeztetése.

A líbiai törvényhozás ugyanakkor csütörtökön ismét elutasította a korábban lemondatott, majd újraválasztott miniszterelnök, Abdalláh asz-Száni új kormányát – közölte egy parlamenti szóvivő.

A Tobrukban ülésező, többségében szekuláris erőkből álló képviselőház szeptember elején kérte fel az augusztusban lemondott előző miniszterelnököt az újbóli kormányalakításra.

A törvényhozók csütörtökön azt kérték Szánitól, hogy egy legfeljebb 10 miniszterből álló kormányt állítson fel. A kormányfő 18 tárcavezetőre tett javaslatot, míg a távozó kormánynak 30 minisztere volt. Száni kormányalakítási kísérlete már az előző nap is kudarcba fulladt, akkor egyes miniszterek személyét kifogásolták a képviselők.

Biztonsági források csütörtökön közölték, hogy a kelet-líbiai Bengáziban ismeretlen fegyveresek megölték a líbiai légierő volt parancsnokát. Ahmed Habíb al-Meszmári áprilisban mondott le posztjáról, azután, hogy találkozott a szélsőséges iszlamisták ellen hadjáratot hirdető nyugalmazott tábornokkal, Halifa Haftárral.

Az észak-afrikai országban Moammer Kadhafi hatalmának 2011-es megdöntése óta súlyos káosz és belpolitikai válság van.

 

Hirdetés
Címkék
hvg360 Bábel Vilmos 2025. január. 10. 09:30

A szélsőjobb és Elon Musk migrációs népszavazást csinálna a német választásból, pedig sokkal többről szól

Egy végtelenül rossz hangulatban lévő Németország választ magának új képviselőket február 23-án. Gazdaság- és társadalompolitikai krízis van az országban, és ezt mostanra mindenki megérezte. Ez sok más nyugati demokráciára is igaz, de a németek jobban megszenvedik, mert a bukott modellt a sajátjuknak érezhették. Nem valószínű, hogy egy új kancellár alapvető kérdésekben másfelé vinné az országot, mint az elődje. Az ajánlat inkább az, hogy jobban csinálna hasonló dolgokat, kis változtatásokkal. A szélsőjobb közben a migráció kérdésében közelebb került a közhangulathoz, mint bármelyik másik párt. Az osztrák példától félnek a demokratikus pártok.