Az Európai Parlamentbe Belgium 21 képviselőt küldhet. Közülük tizenkettőt a hollandul beszélő flamandok, nyolcat a franciaajkú vallonok, és egyet a belgiumi német kisebbség választhat meg.

A legutolsó közvélemény-kutatási adatok alapján a 12 flamand mandátumért versengő pártok közül a nacionalista Új Flamand Szövetség (N-VA) a legnépszerűbb, amely három mandátumra számíthat. Második az Európai Néppárthoz tartozó Kereszténydemokrata Flamand Párt, amely két EP-képviselői helyre számíthat. A Flamand Liberálisok és Demokraták támogatottsága két mandátumra lehet elegendő, és ugyanilyen eredményre számíthat a flamand és a szövetségi kormánykoalícióban is résztvevő Másik Szocialista Párt (sp.a), valamint a flamand zöldpárt is. Rajtuk kívül még a flamand radikális jobboldal pártja, a Flamand Érdek szerezhet 1 EP-mandátumot.

A 8 vallon EP-mandátum közül hármat szerezhet meg a jelenlegi belga kormánykoalíció legnagyobb pártja, a Szocialista Párt, és két helyre tehet majd szert a szintén kormányon lévő liberális Reformer Mozgalom (MR). Emellett 1-1 EP-mandátumra számíthat a jobbközép Humanista Demokratikus Centrum, a vallon zöldpárt és a baloldali radikális Belga Munkáspárt.

A német közösség a felmérés szerint a jobbközép Keresztényszociális Párt jelöltjét juttatná mandátumhoz.

A szövetségi parlament kétkamarás, de a legutóbbi, hatodik államreform értelmében már csak alsóház, a képviselőház tagjait választják közvetlenül. A felsőház, a szenátus tagjainak száma 71-ről 60-ra csökken, akik közül 50-et a regionális és közösségi parlamentek választanak meg, 10-et pedig ez az ötven szenátor. A szövetségi parlament megbízatása négy helyett most már öt évre szól, előre hozott választás esetén pedig az új törvényhozás mandátuma a következő EP-választásig tart. Ez szavatolja, hogy a három választás, a szövetségi, a regionális és az európai parlamenti mindig egybeessen.

A választás szempontjából az ország egyáltalán nem egységes, a magyar választásokon alkalmazott országos pártlisták Belgiumban nem léteznek. A francia ajkú Vallóniában és a hollandul beszélő Flandriában más-más pártokra lehet szavazni, és mindegyik pártnak van szövetségi, regionális és európai listája.

A legutóbbi választásokat követően, 2010-ben másfél évig, egészen pontosan 541 napig nem sikerült megalakítani a szövetségi kormányt, és a flamand, valamint a vallon közösség legnagyobb politikai pártjai, a szocialisták és a flamand nacionalisták közötti ellentét arra enged következtetni, hogy a politikai alkufolyamat ismét elhúzódhat.

Azokban a szavazóhelyiségekben, ahol a választópolgárok hagyományos, papír szavazólapon adják le voksaikat, délután kettőkor zárják az urnákat. Ahol pedig elektronikus szavazás van, ott négyig lehet szavazni. A részvétel kötelező.