Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
„A keleti nyitás, amit szeretünk inkább globális nyitásnak hívni, nem jelent semmiféle kizárólagosságot vagy egyoldalúságot, nem kérdőjelezi meg sem transzatlanti, sem európai értékrendünket. Áttekintve – például Paks esetében – a magyar–orosz kapcsolatrendszert, üzletről van szó, nem politikáról vagy geostratégiáról” – jellemzi a kormány külpolitikai törekvéseit a HVG-nek adott interjúban Prőhle Gergely helyettes államtitkár.
Prőhle Gergely a HVG-nek adott interjúban szót ejt a történelmi múlt értékeléséről is: „Trianon és az antiszemitizmus nagyon sokszor sajátos módon vetül egymásra, mintha aki a nemzetpolitikai ügyeket fontosnak tartja, az szükségképpen antiszemita is lenne. Így persze diszkreditálni lehet azokat a nemzetpolitikai lépéseket is, amelyek egyébként megfelelnek a világszerte elismert jogelveknek. Az ellenérdekeltek szeretik ezt a módszert. A hivatalos kormányzati álláspont – és erre kell odafigyelni – soha, semmiféle revizionizmust nem enged meg, arról viszont hatványozottan fontos beszélni, miként vagyunk felelősek a határon túli magyarok identitásának megtartásáért.”
Szerinte „a magyar külpolitika akkor jár el helyesen, ha megpróbálja eltávolítani a félreértésekre épített gátakat. Én erre tettem kísérletet Washingtonban. Az, hogy Magyarország emlékművet akar állítani a német megszállás áldozatainak, korántsem jelenti azt, hogy bármilyen módon megkérdőjelezhető a magyar felelősség a holokausztban. Ezt hangsúlyoztam, idézve a köztársasági elnököt, a külügyminisztert, az igazságügy-minisztert és másokat. Ehhez képest abszurd dolog történelemhamisítási szándékot emlegetni, és kimondottan aránytalanok az ezzel kapcsolatos tiltakozások.”
Az interjút a HVG e heti számában olvashatják.
