Megkezdheti a kormányhoz való esetleges csatlakozásról szóló tárgyalásokat az RMDSZ vezetése, miután a szövetség belső parlamentje megadta ehhez a felhatalmazást. Kelemen Hunor elnök a szombati, marosvásárhelyi tanácskozáson arról beszélt, hogy az erdélyi magyarok biztonsága miatt komoly érvek szólnak a kormányzati szerepvállalás mellett.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség RMDSZ saját parlamentje, a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SKT) szombaton felhatalmazta a szövetség tárgyalódelegációját, hogy kezdje el a tárgyalásokat a kormányra lépésről. Az SZKT marosvásárhelyi ülésén nem akadt olyan felszólaló, aki ellenezte volna a tárgyalások megkezdését, vagy a kormányra lépést. A felszólalások során nem került szóba, hogy milyen feltételekkel vállalhatja az RMDSZ a kormányzást, és az sem, hogy milyen tisztségeket kellene a szövetség politikusainak betöltenie az új kormányban.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke felszólalásában azt mondta: a vasárnap délután lefolytatandó tárgyalásoknak akár az is az eredménye lehet, hogy az RMDSZ ellenzékben marad, az is, hogy parlamenti támogatást nyújt a kormánynak, de az is, hogy a szövetség vállalja a kormányzást. Kelemen megjegyezte, hogy mindhárom válasznak megvannak a kockázatai. "Elmaszatolt megoldásnak" vélte a kormány esetleges parlamenti támogatását, de azt is elmondta, nem mindenáron kell vállalni a kormányzást.
Az RMDSZ elnöke fontosnak tartotta az ország stabilitásának a biztosítását, olyan körülmények között, hogy "forrong körülöttünk a világ" - utalt az ukrajnai eseményekre. Azt is megemlítette, hogy az erdélyi magyarok biztonságérzete erősebb volt, amikor az RMDSZ kormányon volt. "Amióta nem vagyunk kormányon, őrültebbnél őrültebb tervezetek jelennek meg, amelyek visszafordítanák, amit eddig elértünk" - magyarázta az elnök.
Kelemen a tárgyalópartnereknek is üzent, amikor azt mondta: az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának az emberi jogok romániai helyzetéről szóló értékelésében nemcsak az első és az utolsó oldalt kell elolvasni, hanem a 27-28. oldalt is, amelyeken a székely zászlóról, a közösségi jogokról, az oktatási kérdésekről és a moldvai csángókról is szó esik. "Ez jelzés kell, hogy legyen a román politika számára is. Romániában a kisebbségi jogok kérdése nincsen teljes mértékben rendezve" - jelentette ki.
"Remélem, nem kell megvitatnunk, hogy létezik-e Székelyföld, ha az már az amerikai külügyminisztériumból is látszik" - fogalmazott az RMDSZ elnöke, ki szerint elsősorban olyan kérdésekről akarnak tárgyalni, amelyek az erdélyi magyarság biztonságérzetét növelik, de a tárgyalási csomag részét képezik a gazdasági-szociális kérdések, és az infrastruktúrafejlesztés kérdései is.
Kelemen ugyanakkor nem látja a lehetőségét a jelenlegi román alkotmány módosításának és a régiók kialakításának. Arra hivatkozott, hogy az alkotmánymódosító tervezetnek a magyar szempontból fontos kitételeit "hatásköreit túllépve" nyilvánította alkotmányelleneseknek az alkotmánybíróság. Az RMDSZ elnöke szerint teljesen új alkotmányra van szüksége az országnak, de hozzátette, egyelőre nem látszik, hogy ezt mikor lehetne elfogadni.