2014. január. 09. 15:43 MTI Utolsó frissítés: 2014. január. 09. 16:18 Világ

Zágráb nem adja ki Perkovic felettesét Berlinnek

Elutasította Zdravko Mustac volt jugoszláv titkosszolgálati vezető Németországnak történő kiadását egy horvát bíróság csütörtökön.

Berlin azért kérte európai elfogatóparanccsal Mustac, illetve egykori beosztottja, Josip Perkovic kiadatását, mert azzal vádolja őket, hogy a volt jugoszláv titkosszolgálat egykori tisztjeiként közük volt egy emigráns horvát üzletember 1983-as németországi meggyilkolásához.

A Velika Gorica-i megyei bíróság csütörtökön elfogadta a védelemnek az ügy elévülésére vonatkozó érveit és úgy határozott, hogy Mustacot nem kell kiadni Németországnak. A bíróság megszüntette a Mustaccsal szemben néhány nappal korábban elrendelt lakhelyelhagyási tilalmat, és visszaadták az útlevelét.

Az ítélet teljesen ellentétes a Zágráb megyei bíróság előző nap bejelentett - nem jogerős - határozatával, amelyben a testület Perkovic kiadása mellett döntött, és elutasította a védelemnek az ügy elévülésére vonatkozó érveit.

A Jutarnji list című napilap online kiadása sokkolónak nevezte a csütörtöki bírósági határozatot.

Perkovicot és Mustacot január elsején Zágrábban őrizetbe vették a horvát hatóságok, majd néhány nappal később elengedték őket, így szabadlábon - bár lakhelyelhagyási tilalom mellett - várhatták az eljárás lefolytatását.

A letartóztatást egy január elsején életbe lépett horvát törvénymódosítás tette lehetővé. Ennek alapján a horvát hatóságok az európai elfogatóparancsnak attól függetlenül érvényt tudnak szerezni, hogy mikor történt a gyanúsított terhére rótt bűncselekmény.

Mustac és mások előállítását korábban akadályozta, hogy a zágrábi parlament tavaly június 28- án - három nappal az ország EU-csatlakozása előtt - elfogadott egy törvénymódosítást, amely csak a 2002. augusztus 7. után elkövetett bűncselekmények miatt körözött horvát állampolgárok kiadatását engedélyezte az EU más tagállamainak.

Az Európai Bizottság az európai elfogatóparancs "nem megfelelő alkalmazása" miatt szeptember 18-án szankciós eljárást indított Horvátország ellen. Egy héttel később Orsat Miljenic horvát igazságügyi miniszter megígérte Viviane Redingnek, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnökének, hogy Zágráb összhangba hozza az európai elfogatóparancs  végrehajtásáról szóló jogszabályát az EU-joggal.

Hirdetés
hvg360 Bábel Vilmos 2025. január. 10. 09:30

A szélsőjobb és Elon Musk migrációs népszavazást csinálna a német választásból, pedig sokkal többről szól

Egy végtelenül rossz hangulatban lévő Németország választ magának új képviselőket február 23-án. Gazdaság- és társadalompolitikai krízis van az országban, és ezt mostanra mindenki megérezte. Ez sok más nyugati demokráciára is igaz, de a németek jobban megszenvedik, mert a bukott modellt a sajátjuknak érezhették. Nem valószínű, hogy egy új kancellár alapvető kérdésekben másfelé vinné az országot, mint az elődje. Az ajánlat inkább az, hogy jobban csinálna hasonló dolgokat, kis változtatásokkal. A szélsőjobb közben a migráció kérdésében közelebb került a közhangulathoz, mint bármelyik másik párt. Az osztrák példától félnek a demokratikus pártok.