Az ENSZ Kábítószer- és Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala és más megfigyelők szerint a drogkereskedelemből származó pénz jelentős része tálib felkelőknél köt ki, de a csempészetből származó haszon vélhetően a közelgő elnökválasztásra készülő csoportok közötti versengésben is nagy szerepet játszik majd. Egyes források szerint a drogtermelésben állami tisztségviselők is nyakig benne vannak, és minden érintett, beleértve a mákot megtermelő gazdákat összejátszik egymással.

A jelentés becslése szerint az idén előállított ópium termelői ára nagyjából 950 millió dollár (211 milliárd forint), ami az afgán GDP négy százaléka. A csempészek hasznát is hozzáadva az ópiumból származó jövedelem még ennél is jóval több, ami felveti a veszélyét, hogy a feketegazdaság "fontosabbá válik, mint a legális gazdaság" – közölte a hivatal.

Szakértők szerint az afgán ópiumtermelés jelentős megugrása több tényező együttes hatásának következménye: a nemzetközi ópiumárak felfutása, az amerikai és NATO-csapatok közelgő kivonulása, és a választások közeledtével a máktermelés elleni szigor lanyhulása is hozzájárult ahhoz, hogy Afganisztánban az idén több ópiumot állítottak elő, mint korábban bármikor.

Az ENSZ becslései szerint tavaly Afganisztánból származott a világ ópiumának 75 százaléka, és idén ez az arány akár 90 százalékra nőhet.

A máktermelés felszámolása a 2001 óta tartó - és jövőre véget érő - nemzetközi katonai beavatkozás egyik hangsúlyos célja volt, de az ENSZ jelentése szerint a tálibok megdöntése óta több mint százezer hektárral nőtt a mákföldek területe.