2013. november. 07. 20:32 MTI Utolsó frissítés: 2013. november. 07. 20:28 Világ

Már nem félnek háborútól Bosznia-Hercegovinában

Bosznia-Hercegovina lakosságának többsége úgy véli, hogy a közeljövőben számítani lehet valamilyen típusú erőszakra az országban, háborúra azonban nem – ez derült ki abból a felmérésből, amelyet a Politika című szerb napilap ismertetett internetes oldalán.

Az 1500 fős közvélemény-kutatást az ENSZ Fejlesztési Programjának szarajevói szervezetének készítették.

A helyi szerbek 71,9 százaléka, a helyi horvátoknak pedig az 53,6 százaléka szeretne egy független, egynemzetiségű entitásban élni. A bosnyákok 20,6 százaléka mondta azt, hogy egy független bosnyák entitásban élne a legszívesebben.

Bosznia-Hercegovina egységét ennél jelentősen kevesebben lennének hajlandók akár fegyverrel is védeni: a bosnyákok 13,5, a horvátok 12,6 és a szerbek csupán 1,5 százaléka.

A megkérdezettek többsége azonban úgy gondolja, hogy Bosznia-Hercegovinában a jövőben erőszakra lehet számítani, "igazi háborúra" viszont nem, és békés úton szeretnék rendezni a problémákat.

Egy összetűzésben, amely Bosznia-Hercegovina széthullásához vezetne, nem venne részt a helyi szerbek többsége (64,9 százalék), a bosnyákok közül viszont "csak" 28,4 százalék maradnak távol a harcoktól. A harmadik nemzetalkotó népet jelentő horvátok 40 százaléka mondta azt, hogy elkerülné ezeket az összeütközéseket.

A felmérés arra is rámutatott, hogy egyesek úgy vélik: előbb hullik szét az Európai Unió, mint hogy Bosznia-Hercegovina annak egyik tagállamává válna. A boszniai Szerb Köztársaságban élők 17,7 százaléka gondolkodik így, míg a Bosznia-hercegovinai Föderációban lakók csupán 7,4 százaléka.

Ugyanakkor voltak olyanok is, akik szerint Bosznia-Hercegovina megszűnik még azelőtt, hogy egyáltalán felmerülne az EU-tagság lehetősége.  

Az ország mostani határai senkinek sem felelnek meg, a lakosság mindössze valamivel több mint negyede (28,5 százalék) elégedett az országhatárokkal.

A felmérés végkövetkeztetéseként megállapították, hogy Bosznia-Hercegovina lakossága "letargikus", ami gátat szab bármiféle változásnak, és az ott élők "csak akkor nem passzívak, ha az életük közvetlen veszélyben van".

Hirdetés
hvg360 Bábel Vilmos 2025. január. 10. 09:30

A szélsőjobb és Elon Musk migrációs népszavazást csinálna a német választásból, pedig sokkal többről szól

Egy végtelenül rossz hangulatban lévő Németország választ magának új képviselőket február 23-án. Gazdaság- és társadalompolitikai krízis van az országban, és ezt mostanra mindenki megérezte. Ez sok más nyugati demokráciára is igaz, de a németek jobban megszenvedik, mert a bukott modellt a sajátjuknak érezhették. Nem valószínű, hogy egy új kancellár alapvető kérdésekben másfelé vinné az országot, mint az elődje. Az ajánlat inkább az, hogy jobban csinálna hasonló dolgokat, kis változtatásokkal. A szélsőjobb közben a migráció kérdésében közelebb került a közhangulathoz, mint bármelyik másik párt. Az osztrák példától félnek a demokratikus pártok.