Az indítványt két kormánypárti és két független képviselő nyújtotta be, három férfi és egy nő.

"Jelenleg az ukrán törvényhozásban mindössze 9,6 százalék a női képviselők aránya, ami az európai államokat figyelembe véve rendkívül alacsony" – indokolták a javaslatukat az előterjesztők. Példaként hozták a skandináv államokat, rámutatva arra, hogy Norvégiában 39 százalék, Finnországban 40, Svédországban pedig 45 százalék a nők aránya a parlamentben.

A lapnak nyilatkozó szakértők és nőjogi szervezetek képviselői ugyanakkor nem értenek egyet azzal, hogy kötelező kvótákkal megoldható a probléma Ukrajnában. Szerintük a kezdeményezés inkább Ukrajna európai uniós közeledéséről szól, mint a női egyenjogúság megteremtéséről. Másrészről nem biztosítja a női képviselők létszámának növekedését, hiszen a kvóta úgyis teljesíthető, ha a nőket a lista végére teszik, ahonnan aligha kerülnek be a törvényhozásba.

A tekintélyes Razumkov intézet politikajogi programigazgatója felvetette azt a kérdést, hogy miért éppen 35 százalékban, nem pedig 50 százalékban határoznák meg a kvótát. "A 35 százalékos arány talán nem diszkriminatív?" - jegyezte meg a szakértő. Felhívta a figyelmet arra is, hogy egy párt listáján azért szerepelhetnek kevesebb arányban női jelöltek, mert nincs annyi nő, aki indulni szeretne a képviselőségért. Ilyen esetben nem látja indokoltnak egy párt kizárását a választásokon való részvételből – tette hozzá.