Putyin "jóságos" ajánlása ellenére a hatalom példát statuálna. A Pussy Riot zenekar, vagyis az orosz elnök ellen templomban demonstráló punk lányok hét évre is rács mögé kerülhetnek, hiába a nemzetközi felháborodás.
A helyszín: az a moszkvai bíróság, ahol Mihail Hodorkovszkijt, az ismert ellenzéki "oligarchát" is elítélték. Az ötből három elkövető több hónap vizsgálati fogság után üvegfal mögött ül, mintha súlyos maffiózók vagy háborús bűnösök lennének. A pert a hatalom élőben közvetíti a neten. A vád: "garázdaság", illetve "huliganizmus". Akit ilyesmiért elítélnek, hét évet is kaphat. Marija Aljohina, Jekatyerina Szamucevics és Nagyezsda Tolokonnyikova egyetlen bűne azonban az, hogy szabadon nyilvánítottak véleményt a régi-új orosz elnök egyre tekintélyelvűbb rezsimjéről.
A Pussy Riot feminista punkzenekar tagjaira a jelek szerint akkor is igazi, ötvenes évek-stílusú kirakatper vár, ha a kigúnyolt Vlagyimir Putyin maga – paternális nagyvonalúsággal, Londonból üzenve – enyhe büntetés kiszabására kérte a bíróságot. Ezt azonban "álságosnak" nevezte Borisz Nyemcov ellenzéki politikus, aki a Welt am Sonntagnak úgy nyilatkozott, hogy eleve maga Putyin kezdeményezte a per megindítását. A lányok védői attól félnek, hogy a hatalom informális nyomást gyakorol majd a bíróságra, holott védenceiket Putyin kijelentése nélkül is szabadon kéne engedni.
A hatalom biztosítékát az verte ki, hogy a Pussy Riot tagjai közvetlenül a március 4-i elnökválasztás előtt egy ortodox templomban tartott "punk imádságon" miniruhákban és rikító színű maszkokban azt énekelték, hogy "Szűzanya, kergesd el Putyint!". A Szűzanya eddig semmi ilyesmit nem tett, a rendőrség viszont elvitte a lányokat.
Sting is kiállt a Pussy Riot mellett
A moszkvai "puncilázadás" az elmúlt évek egyik legkínosabb ügye lehet a moszkvai "irányított demokrácia" politikai felelősei számára. Kevés oroszországi politikai protest, flashmob, aláírásgyűjtés, tüntetésszétverés keltett nagyobb figyelmet világszerte, mint ez a fiatal lányokból álló öttagú művészcsoport, amely hónapok óta a művészet eszközeivel is akciózik a demokrácia eltiprása ellen. Rendszeresen szerepelnek a nagyobb nyugati lapok, magazinok hasábjain, nem véletlen, hogy prominens brit zenészek is nyílt levélben követelték a lányok szabadon engedését, mondván, "a másként gondolkozás minden demokráciában alapjog". Szolidaritását fejezte ki nemrég oroszországi turnéján Sting is, aki több belátást és toleranciát követelt a hatalomtól és az egyháztól is.
"Szűzanya, kergesd el Putyint!" - A nevezetes moszkvai akció
A vád szerint a három aktivista "vallási gyűlöletből és a különböző társadalmi csoportokkal szembeni ellenségeskedésből fakadóan" cselekedett, amikor a Megváltó Krisztus székesegyház oltára előtt "provokatív és sértő cselekedetet" hajtott végre. Az akció azonban kizárólag politikai protest volt, a Pussy Riot nem vallási okokból támadta az egyházat, hanem a hatalommal való szoros és megbonthatatlan viszonyt kritizálta. Az érintett egyház úgy megsértődött, hogy rögvest az állam(fő) oldalára állt: a pravoszlávok szerint "a tettesek megérdemlik, hogy bíróság elé állítsák őket", éspedig "istenkáromló és a hívőket hitükben megsértő" cselekedetükért. Az egyház a sátánhoz és Sztálinhoz hasonlította a punk művésznőket.
A tavaly alakult Pussy Riot tagjainak főhadiszállása egy moszkvai pince-könyvesbolt. Korábban – más szervezetek tagjaiként is – svábbogarakat csempésztek egy bírósági ítélethozatalra, plakátokat festettek, punkdalokat adtak elő bírósági épületekben, divatbemutatókat "térítettek el", buszok tetejére mászva koncerteztek, csoportszexet szerveztek a moszkvai Biológiai Múzeumba, kortárs művészettel és feminizmussal foglalkoztak, a Greenpeace-nek kampányoltak, tavasszal meg – az ellenzék egységes álláspontját osztva – nyíltan választási csalással vádolták meg Putyin pártját, az Egységes Oroszországot.
Egyre több a kritikus
Az orosz ellenzék tavaly december óta tüntet egy "Putyin nélküli Oroszországért", ám igazi lendületet csak a márciusi elnökválasztás adott a demonstrálóknak, azóta szinte egymást érik a megmozdulások, dacára annak, hogy az elnök készséges hatalmi eszközének tekinthető parlament súlyos pénzbüntetések bevezetésével szigorított a gyülekezési törvényen, az engedély nélküli tüntetések kiszűrésére. Az állam rászállt a kritikus üzletemberekre éppúgy, mint az ellenzéki bloggerre. Mint kiderült, a "sikkasztással" vádolt Alekszij Navalnijt lakásában lehallgatták és kamerával is megfigyelték.
Szakértők szerint teljesen egyértelmű, hogy a hatalom a kirakatperrel csupán precedenst akar teremteni a jövőre nézve. A Pussy Riot-ügy védői mindenesetre árulkodónak tartják, hogy a vádat alátámasztó vallomások igencsak hasonlítanak egymásra, s helyenként még a gépelési hibák is azonosak.
Az állam diszfunkcionalitását keménykezűséggel kompenzálni akaró rezsim nemrég az országban működő független civil szervezeteket is kriminalizálta: a törvény arra kötelezi a külföldi finanszírozású NGO-kat (nem kormányzati szervezeteket), hogy "külföldi ügynökként" vetessék magukat nyilvántartásba. Mindeközben mértékadó nyugati lapok már úgy fogalmaznak, hogy Oroszországban "hivatalos szintre emelkedett a törvénytelenség", az embereket irritálja a "hatalmon lévők pökhendiségének megannyi jele".
Alekszandr Lebegyev média- és bankmágnás szerint Oroszország már a "politikai elnyomás szélén áll". A Pussy Riot-per várhatóan meg fogja mutatni, hogy tényleg csak a szélén áll-e.