Terry Gates, az Ohiói Egyetem kutatója és kollégái kimutatták, hogy a Sevier hegység kimagaslásával a mai Egyesült Államok nyugati részén a kontinens keleti része alábillent, és ott sekély tenger jött létre az óceán beáramlásával.

Így az amerikai kontinens három szigetre hasadt szét, amely közül a Laramidia néven ismert nyugatit sűrűn lakták a madármedencéjű dinoszauruszok. 

A fajok nagy részét másodlagos ivarjellegek díszítették, mint például szarvak vagy csonttaréj. Ezeknél pedig bizonyítottan gyorsabb ütemben alakulnak ki új fajok - magyarázta Gates a BBC-nek. Ha ezen felül még elszigetelten is élnek, logikus, hogy ilyen körülmények közt rengeteg új faj alakulhat ki. 

A "fajrobbanás" időszakának a Sziklás-hegység kialakulása vetett véget a Kréta-kor vége felé (145,5-65,5 millió éve). A dombok kiemelkedése megváltoztatta az időjárást, a sekély tenger pedig visszahúzódott - mindez megfékezte az új fajok létrejöttét. Eddig homály fedte, hogy miért élt itt ilyen sok dinoszaurusz faj, majd miért fogyatkoztak meg a kréta-kori tömeges kipusztulás előtt. 

A PLoS One című folyóiratban megjelent cikk kiváló példa a multidiszciplináris kutatásra. Ha a geológusok és a paleontológusok nem elegyednek párbeszédbe, minderre nem derül fény.

Az új ismeretek rávilágítottak arra is, hogy nemcsak a geológiai folyamatok hatnak az állatok evolúciójára, hanem fordítva, az állatokon végbemenő változások is segíthetnek meghatározni a tektonikus folyamatok idejét - mondta a BBC-nek Laura Porro, a Chicagói Egyetem kutatója.