2011. november. 16. 21:00 MTI Utolsó frissítés: 2011. november. 16. 20:55 Világ

Rengeteg országban van még tiltott kazettás bomba

Hatvankilenc országban még mindig maradtak kazettás bombák, lövedékek és rakéták, annak ellenére, hogy egy nemzetközi szabályozás egy évvel korábban betiltotta használatukat - állította éves jelentésében egy 200 csoportból álló, londoni székhelyű ernyőszervezet szerdán.

A tömörülés a kazettás lőszerek kivonásáról Genfben tanácskozó diplomaták előtt ismertette az adatokat. Az ilyen jellegű, repülőgépről vagy földről indítható fegyverek nagy kockázattal járnak a polgári lakosságra nézve, mert vakon szóródva egészen kis darabokra esnek szét.

Egy kapszulából akár több száz apró robbanószerkezet szóródhat szét egy futballpályányi területen. Washington a vietnámi, az iraki és az afganisztáni háborúban vetett be ilyen fegyvereket, míg Oroszország (illetve a Szovjetunió) Angolában, Afganisztánban, Csecsenföldön és Grúziában. A februári határvillongásokban Thaiföld és Vietnám is ezekhez folyamodott. Legutóbb Moammer Kadhafi erői használtak kazettás lőszereket áprilisban, mikor az ellenzékiek egyik központját, Miszrátát támadták.

A szervezet jelentése szerint Madrid júniusban megerősítette, hogy 2006 és 2008 között 1055 kazettás lőszert szállított Líbiának, de 2010 eleje óta nem volt ilyenre példa. Spanyolország 60 másik országgal együtt nemrég csatlakozott a lövedékek használatát betiltó, 2010. augusztus 1-jén életbe lépett új nemzetközi szerződéshez. Az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, India és Pakisztán nem írta alá a dokumentumot.

Az ENSZ szerint a kazettás lőszerek elleni kampány 2006-ban kapott új lendületet, amikor Izrael egy hónap alatt mintegy 4 milliót szórt szét belőle Libanon felett a Hezbollah libanoni síita szervezet elleni háborúja során.

 

Hirdetés
Címkék
hvg360 Bábel Vilmos 2025. január. 10. 09:30

A szélsőjobb és Elon Musk migrációs népszavazást csinálna a német választásból, pedig sokkal többről szól

Egy végtelenül rossz hangulatban lévő Németország választ magának új képviselőket február 23-án. Gazdaság- és társadalompolitikai krízis van az országban, és ezt mostanra mindenki megérezte. Ez sok más nyugati demokráciára is igaz, de a németek jobban megszenvedik, mert a bukott modellt a sajátjuknak érezhették. Nem valószínű, hogy egy új kancellár alapvető kérdésekben másfelé vinné az országot, mint az elődje. Az ajánlat inkább az, hogy jobban csinálna hasonló dolgokat, kis változtatásokkal. A szélsőjobb közben a migráció kérdésében közelebb került a közhangulathoz, mint bármelyik másik párt. Az osztrák példától félnek a demokratikus pártok.