Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az Európai Unió bővítése, a keleti partnerségben közreműködő országoknak nyújtandó európai perspektíva nem veszély, hanem a megoldás része – hangsúlyozta Orbán Viktor pénteken Varsóban, az Európai Unió keleti partnerségi csúcsértekezletét záró sajtóértekezleten.
Orbán Viktor, megismételve a plenáris ülésen elmondott szavait, hangsúlyozta, hogy a kelet-közép-európai országoknak is 14 évig kellett várniuk a rendszerváltás után arra, hogy felvételt nyerjenek az EU-ba, és sokan kockázatnak, veszélynek tekintették csatlakozásukat. Azóta kiderült, hogy ez a térség az EU növekedésének a motorjává vált.
A magyar miniszterelnök szerint jelenleg Lengyelország fő küldetése az Európai Unió bővítése, Varsóra hárul a legtöbb teendő ennek érdekében. Az unió bővítése nagy esély, amelyet nem szabad elszalasztani, és Magyarország szívesen együttműködik Lengyelországgal ebben a munkában.
A sajtóértekezleten José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke és Donald Tusk lengyel miniszterelnök részletesen foglalkozott a varsói csúcs eredményeivel. Elmondták, hogy két nyilatkozat született, egy általános közös zárónyilatkozat, amelyet minden résztvevő aláírt, illetve egy külön nyilatkozat Fehéroroszországról, amelyet csak az EU-tagországok képviselői írtak alá, a csúcson részt vevő keleti partnerek – Ukrajna, Moldova, Grúzia, Azerbajdzsán és Örményország – nem. Fehéroroszország végül nem vett részt a csúcstalálkozón.
A résztvevők az általános nyilatkozatot egyhangúlag elfogadták. Ebben elismerik a keleti partnerek "európai törekvéseit", de jövőbeni európai uniós tagságukra nem tesznek ígéretet. Leszögezik, hogy a keleti partnerség olyan értékek és alapelvek közösségére épül, mint a demokrácia, az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása és a jogállamiság. Egy másik szövegrészben a keleti partnereket az aláírók "kelet-európai országoknak" nevezik. Ez egyértelműen a lengyel diplomácia sikerét jelzi, mert megnyitja a távlatot az EU-tagság előtt.
A Fehéroroszországról szóló külön nyilatkozatban az EU állam- és kormányfői és más képviselői aggodalmuknak adnak hangot az emberi jogok, a demokrácia és a törvényesség helyzetének fehéroroszországi romlása felett. Sajnálatukat fejezik ki a sajtószabadság helyzetének további romlása miatt is, és az összes politikai fogoly azonnali szabadon engedésére és rehabilitációjára szólítják fel a minszki hatóságokat, valamint arra, hogy vessenek véget a civil társadalom elnyomásának, és kezdjenek politikai párbeszédet az ellenzékkel.
Donald Tusk ismertette azt a modernizációs csomagot, amelyet Fehéroroszország számára ajánlottak fel, bizonyos feltételek teljesítése esetén. Elismerte, hogy a csomag papíron marad, amíg a fő feltételek – rehabilitálással egybekötött amnesztia a politikai foglyok számára, tárgyalás az ellenzékkel, demokratikus választások lebonyolítása – nem teljesülnek. Közölte, hogy akár 9 milliárd dollár értékű segély- és hitelcsomag is lehetséges lenne a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Befektetési Bank közreműködésével, ehhez járulna további 2 milliárd dollár értékben egy befektetésösztönzési, illetve a fehérorosz rubel stabilizálását segítő csomag, valamint a vízumkönnyítések.
Van Rompuy kitért az Ukrajnával aláírandó társulási szerződésre, amelynek az idei évben való véglegesítésére az EU még mindig lát lehetőséget. Julija Timosenko volt kormányfő pere azonban súlyos akadály lehet a megállapodás véglegesítésének útjában. Közölte, hogy előkészületben vannak a tárgyalások Moldovával és Grúziával is a szabadkereskedelmi megállapodásról.
Barroso lenyűgözőnek nevezte a résztvevők magas számát, ambiciózusnak a keleti partnerség programját és kiváló alkalomnak a varsói csúcsot annak bemutatására, hogy a 2009-es első, prágai csúcstalálkozó óta a keleti partnerségi programban milyen nagy haladást sikerült elérni.
